Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 3. A Csák-nemzetség esztergam- és hontmegyei ágai

93 nak a mocsi és süttői birtok közötti Dunarészben nincsen ha­lászati joga, mire Tamás a peres ügyet Nagymartoni Pál or­szágbíró elé hozta. Ez pedig az esztergami káptalant kiküldte, hogy az ügyet megvizsgálja. A vizsgálat Andrásra nézve balul ütött ki. Néhai Erzsébet királyné állítólagos oklevele, melyet tulajdonjo­gának bizonyítékául beterjesztett, annyira találtatott gyanúsnak, hogy az országbíró őt hamis okirat készítése miatt fej- és jó­szágvesztésre itélte s a káptalant felhívta, hogy süttői és mocsi birtokát harmadrészben bírság fejében, másik harmadrészben pe­dig felperes részére foglalja le. ') A káptalannak még ugyanazon évben tett jelentéséből tudjuk, hogy Tamásnak beiktatása az országbírói ítélet szerint megtörtént; a szomszédok és rokonok megkérdeztetvén, oda nyilatkoztak, hogy ők a lefoglalt birtoko­kat kiváltani nem akarják és a beiktatásnak sem mondtak ellen, azonban a kiváltást csak Tamásnak engedték meg. Süttő (Schetteu) 1388-ban Zsigmond királytól Kanizsai Já­nos érseknek és általa ez érsekségnek adományoztatott. 2) M Anjoukori okmánytár IV. 10. 12. 2) Fejér X. 1, 454.

Next

/
Thumbnails
Contents