Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

52 arról értesülünk, hogy László királynak egy lovat adott el, melynek vételára fejében nevezett napon a Hontmegyében feküdt, de a zólyomi várhoz tartozott Németi helységet kapta. Az erről szóló okirat „ Gyulazombor nb. Sebrid fia : Szölgyéni Erdő comes a váci egyházmegyéből"-nek nevezi. Innen kezdve úgylátszik, hogy anyagi viszonyai roszszabbra fordultak. 1297. julius 1-én petényi birtokát Zsadány nb. Dénesnek örökíti el, a mi azonban közszereplésében nem akadályozta, mert találjuk, hogy az udvarban és a közpályán szerepelt. 1299. julius 31-én és 1300. április 30-án az országnagyok között birói bizottságok tagja, a nélkül, hogy a tőle elfoglalt állást ismernők. *) Esetleges utódairól mit sem tudunk. Tudvalevő dolog azonban, hogy Erdőd fia Miklós, a Gyulafehérvár mellett feküdt Kecskés várnagyja 1319-ben Majs fia Ellős (Achilles) nemzetségben rokona és hogy 1322. augusztus 24-én Erdő fia Miklós Debreczeni Dózsa nádor Dam nevű nővérének a fia, ki ugyanazon napon anyja leánynegyede czimén a lázadó Majs és Ellős fivéreknek Biharmegyében feküdt Majspályi-t kapja. 2) Vájjon már most fennebbi Erdőd Erdővel és e Miklós Szölgyéni Erdő főispán fiával azonositandó-e ? erre határozott válaszunk nincs. Az ehez fűzendő családtörténelmi kutatások nem tartozván jelen sorok keretébe, azokról más helyen fogok szólni. Szölgyéni István 1328. julius 13-án Esztergám város egyik elöljárója.

3) 1427-ben Szölgyén „Sewden" néven fordul elő. Nevezett év márczius 23-án utasítja a király Barsmegye alispánját és szolgabiráit, hogy a Bátmonostori Tőttös László fiain elkövetett hatalmaskodásokat vizsgálják meg. Történt ez pedig így, hogy Fakó János esztergami várnagy emberei, köztük Nagy István fia János, szölgyéni lakosok, ugyanazon évi február 4-én a felpereseknek zselizi zsibárusait, midőn ezek a s z ö 1gyéni vásárból hazatértek, elfogták, Bartra hurczolták és ott bebörtönözték. Különösen azonban kiemelendő, hogy Szölgyéni akkoriban városnak („in oppiclo Seuden") nevezik. 4) >J Hazai okmánytár VI. 447. Knauz II. 145. 406. Wenzcl IX. 281. 290. X. 204. 385. 402. 2) Anjoukori okmánytár II. 45. 3) Anjoukori okmánytár II. 366. 4) Zichy okmánytár VIII. 318.