Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

49 Az erre vonatkozó okiratból kiemeljük, hogy Móricz fiai Mihály és András az érsekség tulajdonát képező Búcs, Szegi és Kürt helységeket annyira elpusztították, hogy ezekben egyetlen egy lakos sem maradt; kirabolták a jobbágyokat, megadóztatták az érsek népeit, elfoglalták azonkívül a Qug és Perbete nevű érseki helységeket, mi által az érseknek majdnem 1000 márkányi kárt okoztak. Midőn János nyitrai püspök 1318-ban Trencséni Mátét és czinkostársait egyházi átokkal sújtja, többiek között Móricz bán fiát Mihályt szintén a bűntettek részesének mondja;') ez azonban a Móricz bán utódairól szóló utolsó hir. Miután nem e sorok feladata, egyes községek összes múltját ecsetelni, e Keszőre nézve még csak azt akarjuk kiemelni, hogy 1460-ban mint Komáronmegyében fekvő Ravasz-Keszőt említik; ugyan-e néven nevezik még 1464. és 1504-ben. Miután pedig Köbölkúttal és (Kis) Újfaluval együtt emlegetik, kézzelfogható, hogy a ma Esztergammegyében Búcs mellett fekvő „Keszi" helységgel azonos. Azon körülményből pedig, hogy e Ravasz-Keszőt a nevezett időben rendszerint mint a Gutkeled nb. Bátoriak birtokát emlegetik, biztosan tudjuk, hogy mai nevét nem valamely „bátor kezű" vitéz tiszteletére, hanem birtokosai, a Bátoriak, emlékére kapta. Az 1531 —1532. évi adólajstromokban már „Báthorkezy" néven szerepel és akkor is a Bátoriak birtoka.

2) b) Szölgyén. A megye legrégibb községeinek egyike. Midőn Martirius érsek 1156-ban az esztergami székesegyházban általa alapított oltár fenntartására a kanonokoknak 70 helység tizedét adományozta

8), az esztergami kerületben lévők sorában „Scuodun"-1 mint alsóbbrangút emeli ki. Azután pedig roppant nagy idő műlik, míg megint hírét vesszük. Midőn Libádi Bence és Hidegkúti Olivér 1289. október 17-én Ecseden lévő földjeiket a keresztesek esztergami konventje előtt kilencz mk. dénárért eladják,

4) tudtunkra adatik: hogy e földek az „vngarice ville Sceudem" földjeivel határos; a vevők l) Fejér VIII. 2, 182. *) Csánki III. 503. v. ö. „Századok" 1888. évf. 122. old. 3) Knauz I. 107. •») Knauz II. 255. •1