Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

^DALÉKOR Esztsergammegge és Vidékének legrégibb történetéhez. Irta : DR. WERTNER MÓR. I. Helytörténeti adatok. a) Bátor-Kessö. Tudvalevő dolog, hogy az országban nagyszámú, különféle előnévvel ellátott Kesz vagy Keszi nevü helység van, kevésbbé ismeretes azonban, hogy a „Kesz" vagy „Keszi" kiejtés a történelmi hűséggel nem egyeztethető össze. Számtalan régi okirat bizonyítja, hogy a legrégibb időkben e helységeketkivétel nélkül „Kescevv", „Kezw", „Kezev", „Kezű", „Kesew", „Kezeu", „Kezv"-nek irták és hogy ezzel egyetértőleg „Ke sző"nek ejtették ki. Midőn Martyrius esztergami érsek 1156-ban az esztergami káptalannak 70 helységnek a tizedét adományozza, többek között az esztergami parochiából (=megyéből), mert közel fekszik és az érsek itt gyakrabban tartózkodik, csak tizet jelöl ki, melyekben Aranyos és Sárár nevű tizedesek működnek. Minőségük szerint a legjobbak ezek: Muzsla, Málas, Farnad, Sarló; középszerűek : Udal, Kürt és Őrt (talán Örs); legkisebb értékűek: Szölgyén, Teleki és Kesceu, mely utóbbit „Zacheus püspök prediumának" nevez.') Vájjon már most e Kesző alatt a mai BátorKesző vagy a Komáronmegyében létezett és létező számos Kesző nevű helységek egyike értetendő-e ?, biztossággal nem mondhatjuk. 1255. nov. 24-én a komáronmegyei Kürt és Szent-TamásKürt mellett „terra Kezű" néven találjuk.

2) Ez tehát az eszter1) Knauz I. 107. 2) Knauz I. 428.