Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

42 bölcs szigorral elfojtani akarni. Avagy mi egyéb a socialismus, mint a fratricellik communismusának szülötte, tiltakozás a jóllét és vagyon ellen, melyet a ferencrendi barátok, a tökéletesség helyes határát túllépve, elvetettek ? Csak a név és alakja változott ; az elv föntartotta magát, hogy a jövő században is rémítse az emberiséget. Vajha azt kevesebb áldozattal lehessen megfékezni ! Miután a spirituálisok le voltak verve, úgy látszott, hogy a béke és egyetértés a szent Ferenc fiai közt helyre áll. De ez csak így látszott, minthogy nehánj' év múlva a szegénység kérdése a konventualisok soraiban is iszonyú zivatart keltett. Midőn a narbonnei inquisitor valamely fratricelli tévedéseit bírálta s az eretnek tételek közé igtatta azon állítását is, hogy Krisztusnak és apostolainak nem volt se személyes, se közös vagyonuk, fölemelkedett Talon Berengár kijelentvén, hogy e tétel helyes és megegyez III. Miklós pápa „Exiit, qui seminat" kezdetű bullájával. Talon köré sereglett most a konventualisok egész tábora. XXII. János, mielőtt ez ügyben döntött, kikérte a római szentegyház bíborosainak, számos érsek, püspök, más főpap, hittudós és jogtanár, nem különben a párisi egyetem véleményét. A theologusok közt valának Magyarországból László barát kalocsai érsek, maga is a szent Ferenc rend tagja, Gazotti Ágoston zágrábi püspök, domokosrendi szerzetes és a zengi püspök, úgytetszik, Miklós, ki szintén szerzetes volt. E három püspök tudós fejtegetései fönmaradtak korunkra, J) és fényes bizonyságai főpapságunk tanultságának. A pápa is kedvét lelhette Gazotti Ágoston jelentésében, minthogy legott áthelyezte őt Lucerába, Dél-Olaszországba, ahol azonban a szent életű férfiú egy év múlva (1323. augusztus 3.) meghalt. Miközben a pápa kereste csak az útját, módját, miképpen döntsön ez ügyben és vegye elejét az ujabb szakadásnak, az alatt Cesenai Mihály a ferenciek generálisa és főkáptalana máris döntött egyhangúlag kijelentvén, miszerint meg nem dönthető igazság, hogy Krisztusnak és tanítványainak semminemű tulajdon vagyonuk nem volt. A provinciálisok közt, kik e nyilatkozatot egytől-egyik aláírták volt a tudományáról híres s azért ') Kiadta Péterffy, Concilia I, pag. 290 ctc. seqq.