Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

27 stolci (istóci) tizedet tizennj'olc év előtt, a garázda NémetUjvári Henrik bán (ex genere Héder) segedelmével hatalmasul elfoglalta és mind ekkorig (1327.) lefoglalva tartja. Boleszló érsek az ügy megvizsgálására és elbírálására kiküldötte birokul Teofil főegyházi prépostját, Ladomér szenttamási prépostot, a lelkiekben érseki helytartóját és János mestert a honti főesperest, kik magukhoz vévén tanácsosokul a jogtudós András budai prépostot, János váradi prépostot s az esztergami káptalan jogértő tagjait, minthogy a kihallgatott tanuk mind a fölpörös javára vallottak, a zalavári apátot pörvesztesnek jelentették ki. Hasztalan volt a zólyomi főesperesnek, mint a zalavári apát ügyvédjének föllebbezése — ellenvetvén, hogy a tanuk mind részrehajlók, mert valamennyien a veszprémi káptalantól függenek, a birák pedig bele se tekintettek a zal'avári apátságnak a szent királyoktól s az esztergami érsekektől nyert privilégiumaiba : a tihanyi apát és a lövöldi plébános még ugyanazon 1327. évi deczember 19-én jelenték az esztergami érseki helytartónak, hogy a tőle nyert megbízás szerint a veszprémi káptalant Kolon, Magyarád és Stolc nevű birtokban a tized gyakorlatába visszahelyezték, és a kárt, melyet a veszprémi káptalan a tized elvonása következtében tizennyolc év alatt szenvedett, kegyesen (graciose) 90 márkára becsülték. Pedig ugy látszik a veszprémi káptalannak még se volt teljesen igaza, minthogy utóbb (1341-ben) a zalavári apáttal oly egyezségre jutott, hogy az apát a stolci tizedet jó szerével átengedi a káptalannak, viszont a káptalan lemond a koloni, magyarádi és csácsi dézsmáról az apát javára. Még azt is kikötötték a felek, hogy ha valamelyikök pörrel támadná meg ez egyezséget, annak előzetesen 50 márka bírságot kell fizetnie. ') Még egy pörről kívánok itt említést tenni, melynek tárgya az esztergami és krakói egyházmegyék közt megállapítandó határ volt, és a mely Boleszló érsek kormánya alatt kezdődött ugyan, de befejezését halála után érte meg. Ugy látszik azon zavaros időben, mely az Árpádok uralkodása végső szakaszát jellemzi, történt, hogy Podolin, Gnézda, Lubló és egyéb kitközségek elszakadván a szepesi prépostságtól, következőleg az esztergami érseki megyétől, a krakói püspök joghatósága alá kerültek. l) Zalamegyei Oklevéltárban, I, 201., 205., 210., 383.