Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól

34 Fennebbi Gyulának fia: Köbölküti László 1319-ben az esztergami érsek tisztviselője és mint ilyen fogott bíró. 1347-ben — úgy látszik — már nem él. Neje, kinek nevét nem ismerjük, a barsmegyei Sallói Pál leánya, kitől három fia született: János, Jakab és Péter. János szomorú véget ért el. A Miklós nádor által 1347. junius 25-én Barson tartott megyei közgyűlésen Sallói Pál fia István panaszt emelt Hontpázmán nb. Ivánka mesternek esztevéri tisztje Mihály fia Péter ellen, hogy ez nevezett évi junius 23-án nővérének fiát, az ártatlan Jánost (László fiát) saját köbölküti házában megölte, — mire az alispán és a szolgabírák e vád valódiságát tanúsították. 2) Fivéréről, Péterről, nem sok szépet mondhatunk. Miklós esztevéri plébános 1345-ben azzal vádolja Köbölküti László fiait Jánost és Pétert, hogy őt misézés alatt megtámadván, megölni akarták. Miután az ez ügyben hosszabb ideig folyt vizsgálat a tényállást nem egészen tisztázta, Nagymartom Pál országbíró úgy intézte el az egészet, hogy a két fivér még más ötven nemessel együtt 1346-ban arra esküdött, hogy a plébános állítása nem felel meg a valódiságnak. 3) Másik fivérét, Köbölküti Jakabot I. Lajos király 1355. september 12-én és az esztergami káptalan 1360. kezdetén királyi embernek nevezi. 4) Mellette még Köbölküti Joakim is 1355. september 12-én királyi emberként van említve. Köbölküti György 1395-ben királyi ember minőségében működik, midőn Kanizsai Jánost, esztergami érseket a pilismegyei Bajon helységben statuálja. 5) c) Sárkány. Eredetileg királyi birtok, melyet különféle szolganépek laktak, u. m. solymászok, szolgagyőri udvarnokok, pohárnokok és bölény vadászok. Csak 1247. márczius 31-én kapott földesurat. ') Anjoukori okmánytár I. 494 -) Anjoukori okmánytár V. 103. 3) Fejér, IX. 1.338.411. 4) Zichy-okinánytár II. 625. III. 173. 6) Fejér, X. 8. 306.