Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól

23 Miután fel nem tehető, hogy Fülöp érsek, a puszta címmel megelégedvén, a főispáni teendők és jogok gyakorlását más valóságos főispánra átruházta volna, el kell ismernünk, hogy az 1264. október 6-án l) előforduló Kozma „comes Strigoniensis" csak Esztergammegve alispánja lehetett, a mit annál inkább elhihetünk, a mennyiben számtalan árpádkori és későbbi okiratban az alispánok a „comes" címmel élnek. Fülöp érsek 1272ben halt meg. Fivére, Tamás, a zalamegyei Szentgróti család• nak egyik egyenes őse. 2) Kozma alispán 1264-ben a pozsonymegyei Sárfőiek egyik birtokperében bizonyos Somodor fia Istvánnal együttesen bíráskodik ; de mivel a szintén pozsonymegyei Vedrőd helységről itt a szó, valószínű, hogy Kozma ez esetben nem az illetékes bíró, hanem csak fogott bíró. Mellékesen legyen felemlítve, hogy 1293-ban (pozsonymegyei) Jókai Pál Somodornak a fia. Az utolsó árpádkori esztergammegyei tisztviselő (mert itt Esztergám város tisztikarát mellőztem) 1295. september 28-án Be ke alispán,

;

!) ki az esztergami keresztesek és Turny Domonkos visegrádi várnagy közötti birtokperben királyi emberként szerepel. Közelebbről meg nem határozható. b) Hontmegye. Egyik okmánytárunk 4) szerint bizonyos Kemény már a XII. században lett volna Hontmegye alispánja; az okmány alakja azonban valószínűbbé teszi, hogy ez alispán később működött. Első főispánként Germán szerepel 1106-ban.

5) 1237. november 19-én Lukács-csal találkozunk, ki e minőségben 1239. márczius 6-ig szerepel.

0) Az 1247. körül működő Márk főispán 7) — űgy látszik — Csák nb. Máté fiával, István barsmegyei főispán fivérével azonos. 1) Wcnzel, VIII. 103. 2) Lásd a Turul 1897. 128-ban közzétett családfát. 3) Knauz, II. 374. — Wenzel, X. 206. tévesen Bélának nevezi. *) Wenzel, I. 89. 5) Fejér, II. 144. 6) Wenzel, VII. 32. 66. ') Hazai okmánytár III. 8.