Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Titkári jelentés az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat működési állapotáról

— 8 — ben rejlő emlékek, a melyek fényt deríthetnének sok talán homályos, vagy elfeledett eseményre vagy épületre, nincsenek kiaknázva. Hogy megyénk területén a régészetnek ezután is tág tere nyilik, azt az eddig véletlenül fölmerült leletek alapján bátran lehet állítani. Épen ezt a két célt: a régiségek felkutatását, valamint Esztergommegye és város történetének megírását tűzte ki társulatunk feladatául; ennek a tervnek a megvalósítására óhajtanánk megyénk és városunk értelmiségének közreműködését és anyagi támogatását megnyerni; mert pénz nélkül a legnagyobb buzgóság, a legkitartóbb lelkesedés sem tud ezen a téren csak valamit is létesíteni. Azért a városunkra és megyénkre egyaránt fontos ügy érdekében egész bizalommal fordulok a helybeli és vidéki müveit közönséghez: karolják föl az ügyet, lépjenek minél tömegesebben a társulat tagjai közé s terjeszszék ismerőseik körében a nemes és hasznos eszmét! A cél magasztos, az eszközök nemesek, a kötelezettség igen csekély. Ezek után legyen szabad társulatunk belső életét és működését röviden vázolnom. Társulatunk tagjainak száma : 164; és pedig tiszteletbeli 4, alapitó 12, rendes 109, pártoló 39. Az 1896. évben alapitó tagokul jelentkeztek: Esztergomi takarékpénztár, Kereskedelmi és Iparbank, (iraeffel János; a rendes tagok sorába léptek: Bertalan Vineze, Fekete György, Gidt'ó Ronifác, Kollányi