Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Titkári jelentés

128 Az eszme, a melyet társulatunk megalakulásának már első évében egyik főfeladatául tűzött ki, amelyért Pór Antal ur ő nagysága, mint a történelmi szakosztály elnöke, szóval és tettel annyit fáradott, végre testet öltött. Értem megyénk és városunk monographiájának ügyét. A választmányi üléseken kívül három izben tartott értekezleten szép számmal vettek részt az érdeklődők ; s örömmel említem, hogy a programm kiosztása után a megjelentek legnagyobb része lelkesen és készségesen igérte meg a munkában való közreműködését. Pór Antal úr ő nagyságán kívül eddig a következők vállalkoztak részint anyaggyűjtésre, részint egyes részletek önálló feldolgozására: dr. Bárdos Rémig, dr. Csernoch János, Csikász Villebald, Dreisziger Ferencz, dr. Fehér Gyula, dr. Feichtinger Sándor, Guzsvenitz Vilmos, dr. Kereszty Viktor, Kollányi Ferencz, Lakatos Nándor, Litsaer Sándor. Magos Sándor, Maiina Lajos, Maszlaghy Ferencz, dr. Mátray Ferencz, Meszéna Ferencz, Munkácsi Kálmán, Némethy Lajos, Oberth Ágoston, dr. Okányik Lajos, Osváth Andor, Perger Lajos, Reusz József, Rózsa Vitái, Schedl Arnulf, Venczell Antal, Vimmer Imre, Vojnits Döme. Hiszem, hogy az említett lelkes munkatársak példája másokat is vonzani fog a kibontott zászló köré ; reménylem, hogy megyénk összes értelmisége a nemes czélt méltányolva, a sikerben bízva, fölkarolja az eszmét s szellemi közreműködésével biztosítani és gyorsítani fogja a terv megvalósítását. Minden művelt s az ügy iránt csak némi érdeklődéssel is viseltető egyén vállalkozhatik munkára, s kevés fáradsággal sokat használhat. Hisz a monographia anyaga oly sokféle, oly nagy kiterjedésű, hogy mindenki találhat tanulmányainak és hajlamainak megfelelő teret, annyival inkább, mert nemcsak kutatáson alapuló eredeti, önálló értekezésekkel, hanem nagyobb művek kivonatozásával, adatgyűjtéssel, sőt másolással is hasznos szolgálatot lehet tenni az ügynek. A monographia elkészítése diszére és javára fog válni ugy Esztergomnak, mint a munkában közreműködő íróknak; s egykor méltán büszkék lehetünk rá, mint helyi iróink nemes lelkesedésének, buzgó fáradozásának és tudományos munkásságának eredményére. Ha csüggedést nem ismerő reménykedés, kitartó buzgóság, fáradhatatlan tevékenység lelkesít mindnyájunkat: akkor nem kételkedem, hogy a jövő közgyűlésen már munkásságunk némi