Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Titkári jelentés

126 törekvő iparosban az ily régiségtárak látogatása, az egyes feltűnőbb tárgyak beható megfigyelése fejleszti, tisztítja az érzéket; a szemlélt minták saját mesterségének tökéletesítésére serkentik és segítik. Hogy élelmes korunk csakugyan utánozza, és pedig meglepő eredménynyel, a régi mintákat, arról az iparműkiállítások megtekintése eléggé meggyőzhet mindenkit. A muzeumokban mindenki talál tárgyat, a mi figyelmét leköti, a miben gyönyörködhetik ; e mellett könnyű szerrel, rövid idő alatt tisztább fogalmat nyerhet a népek műveltségi állapotáról, fejlődéséről és iparáról, mint hosszú ideig tartó tanulás után. Épen ezért oktató hatással vannak a muzeumok a tanulékony ifjúságra is ; az iskolában szerzett ismeretük itt bővül, az ókori népek iránt való érdeklődésük, történelmi érzékük, a komoly tudományok iránt való hajlandóságuk erősödik és fejlődik. A kedély emelésén és nemesítésén kívül a régészeti tudomány ápolja a hazaszeretetet is. A magyarban mindig erősen ki volt fejlődve a történelmi érzék. Kegyelettel csüggött nemzetünk minden fia a mult hagyományain ; abból merített vigasztalást a szomorúság napjaiban, az erősítette meg a sors csapásainak elviselésére, az táplálta lelkében a boldogabb jövőbe vetett reményét. Ha a nyomasztó jelen s a bizonytalan jövő aggodalommal töltik el keblünket: mi kölcsönöz nekünk is erőt a kitartásra, bátorságot a küzdelemre, önzetlenséget az áldozatra? Nem más, mint hazánk szenvedés- és küzdelemben, dicsőségés győzelemben bővelkedő eseményeinek tanulságos ismerete. Bizonyára semmi sem éleszti jobban keblünkben a hazaszeretet tüzét, mint a letűnt századokra való visszaemlékezés s a haza dicső múltjából ránk maradt emlékek szemlélete. Ezek a történelmi tárgyak megismertetik velünk nemzetünk múltját, a századokon keresztül húzódó fejlődését vagy hanyatlását; élénken emlékeztetnek bennünket, hogy minden talpalatnyi föld az ősök vérétől áztatott és így kegyeletes hely; ezek a mult dicsőségére emlékeztető ereklyék mindennél ékesszólóbban nevelnek, buzdítnak bennünket nagy tettekre, az elődök méltó követésére. Nem szerethetjük hazánkat szivünk teljességéből; sem multunkról, sem jelenünkről nem lehet tiszta képzetünk s így sötétben maradunk a jövő teendőire nézve is, ha nemzetünk történetét alaposan nem ismerjük. De, hogy ismerjük hazánkat, és közelebbről a mi vidékünket, kutatnunk kell! Az anyagi támogatáson kívül hosszú ideig sok szellemi munkásra lesz szűk-