Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Balassa Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste. Közli dr. Récsey Viktor

Eséc s- nyavalyajara, Országainknac Kik éltek javára. Nemzettel Balássiac Idejeckel iffiac Rendeckel voltak Vrac, Soc jót tudtac S- Naponkint tanúltac. Okos, vitéz mindkettő, Katona nevelő Minden rendet bótsűllö, Közre élő, S- Miben nem ditsérö ? Tsac hogy az rosz szerentse Nem fizet érdemre, Oszt jót embertelenre Mint herére, Tőb részt mér mint Mehre, Időnk is háláadatlan Mérge hallhatatlan Nem őrül senki javán, De sőt kárán Vesztén s- nyavalyaján. Emberben tsac vétket mér, Jót ingyen sem esmér, Nagy érdemet földhöz ver, S- Egy pénzt sem ér, A kit miért feddni mér. Meg tétzhetett ön kintén Ez Wrfiac éltén, Kiknec soc szép jó tétén Nem örvendett Nékic bőtsőt tévén. Javát szűkön osztotta, Értéktől fosztotta, Búval őket kinozta, S- Reménségben Tsalárdúl hordozta. Maga őc nem magoknac