Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Balassa Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste. Közli dr. Récsey Viktor

67 Mégis hozzád híjad Lám már bűnéből kitért. Mit mondhatok ? éltem Hol bátran hol féltem Kedvvel búval panaszval, Hói méltó vadlásban Töb rágalmazásban Mert egész föld foly azzal, Vetkemben rőttegtem Jómban őruendettem S- Vigadtam az igazzal. S- Mindez fob éltemben Hogy itt is fektemben Istent meg kőuethettem Minden vtált gonoszt Ki Istentől megfoszt Sziuemből ki vethettem Dáuidnac kőnyuéből Merítvén sziuemből lm ezt énekelhettem. Ezt á Psalmust a Béza verseiből ő maga fordította ki tsac halála előtt való betegsegebe. Weegtelen Irgalmú Ó te nagy hatalmú Isten légy már kegyelmes, Onts ki mindenestől Jódót rám kebledből Mert la melly veszedelmes, Bünőm miatt lelkem Ki titkon rág engem Mert nagy sebbel sérelmes. Mosd el rólam immár Kit lelkem alig vár Mosd el bűnöm rútságát, S Égyűtt az rút hirrel Mint rút bűzt enízd el Főrtelmem bűdős szagát, Esmérem vétkemet 3*