Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Tudományos czélu ásatas az esztergomi határban a szentkirályi földeken Némethy Lajostól

42 méternyire a föld alatt, temérdek csonttörmeléket találtunk. A különféle helyen kiásottakat, valamely kegyeletes gondozó rejtette ide. A talált tárgyak ideiglenesen ki vannak rakva és csoportokban osztályozva. — E szerint kivánom őket itt is felsorolni. Márvány és más kőtárgyak főkép szobrászati darabok közül találtunk : Vörös márvány oszlopdarabokat 10 czm. átmérővel és egy oszloptalapzat sarkát. Ezek a főkapu környékén kerültek elő, s hihetőleg ennek díszítésére szolgáltak. Továbbá két egymás mellett volt boltív között létezett részt. Szenteltvíztartó darabjait, melynek kagyló alakja volt. Több csiszolt márványlap töredéket, 2—3 cm. vastagsággal, melyek valamely {alrész burkolatát képezhették. Lehet, hogy a szentélyek be voltak vonva márványnyal, vagy hogy a falak lábazatján márvány szegély futott végig. Temérdek csiszolatlan márványlapot. A templom sarka közelében három is feküdt egymáson. Egyik másik alatt üresség látszott, azt hittük hogy érintetlen sír; de nem volt az. A legtöbb még rég helyén, a hol mint talajburkolat szolgált, volt. Azonban a tűz heve annyira összerepesztette, hogy csak apró darabokban lehetett felszedni. Ez magyarázza meg okát annak, hogy miért van oly temérdek márvány darab a törmelék között. Fehér márványból szintén találtunk oszlopdarabokat 85 mm. átmérettek Ezek alatt kerék alakú talapzat volt. Ilyen oszlop és talapzat puha kőből is találtatott. Azonban fordultak elő erősebb oszloprészek is. Jelesek az oszlopfők, melyek román stylü növénydiszitményűek. Egy oszlopláb lcvéldiszitménynyel bír. Román stylü boltív részek, gerinczek, melyek a tetőzethez tartoztak, nem fordulnak elő. De igenis vannak az ablakok m é r e t m ű v e i n e k maradványai román stylü alakításokkal. Az ajtók ragasztói szintén román stylüek. A g ó t ii s t y 1 képviselőit is puha mészkőből készítve tatáltuk. Egy csinos faltomyocska (Viale), két darab lombdisz, 2 drb. rákocska (Krabbe) és néhány gerinczdarab került elő. Ez utóbbiaknak piofilje a XIV. századra vall. Szobrok, feliratok, vagy czímerek nem jöttek elő. Kivéve