Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Tudományos czélu ásatas az esztergomi határban a szentkirályi földeken Némethy Lajostól

33 Tadományos czélu ásatás az esztergomi párban, a szentkirályi földeken. Ismerteti : NÉMETHY LAJOS. Esztergom a tatárjárásig, mint a magyar királyok székhelye, sokkal nagyobb területet foglalt el és sokkal virágzóbb volt, mint ma. Az okmányokból tudjuk, hogy tömérdek tekintélyes intézet és számba vehető épület volt itt, melyeknek ma már helyét sem ismerjük. Másrészt számos helyen pedig találunk a föld alatt elrejtett, tekintélyes épületmaradványokat, melyekről most már senki sem tudja megmondani, hogy miféle egykori épületek maradványai. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" feladata immár gondos kuttatással kinyomozni, hol áltak ama intézetek, melyek emlékét az okmányok fentartolták. De másrészt felderíteni azt is, hogy a gyakran talált monumentális alapépületek és falmaradványok mily intézetnek maradványai. Szóval Esztergom és vidékének a XIII. századbeli részletes helyrajzát kell elkészítenie. "Ez pedig nagy feladat! Figyelembe kell vennünk, hogy a XIII. századbeli Esztergom, 17 részből állott: 1. Az esztergomi vár. (Castrum.) 2. Érsek város vagy Németváros, Újváros, végre Víziváros. (Civitas Archiepiscopalis.) 3