Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Teendőink. Esztergám monográfiájának programmja. Pór Antaltól

23 T e e n d ő i n k. Esztergám monográfiájának programmja, az Esztergom-vidéki régészeti és történelmi társulat 1896. január 26-án tartott közgyűlésén előadta PÓR ANTAL Midőn társulatunk egyik föladatául tűzte Esztergám város és vármegye monográfiájának megírását, magasztos cél lebegett előtte; mert nincs Magyarországnak városa, melynek fényesebb és érdekesebb története volna Esztergámnál, hazánk ezen hajdani fővárosánál, királyaink és prímásaink székhelyénél, ezen a középkorban pompás templomokban és palotákban gazdag városnál, melynek vára is elejétől fogva a török hódítás végéig elsőrendű szerepet játszott. Talán nem is jókor fogunk e munkához, midőn nevesebb történetíróink és régészeink: Knauz, Villányi, Récsei, Kollányi... távoztak körünkből, és akik helyöket pótolni volnánk hivatva, egyebekkel elfoglalva, a munkától fáradtan, a kortól görnyedten kislelküen tekintünk föl az előttünk tornyosodó nagy föladatra ! Egy adoma jut eszembe, mely habár kissé triviális, nagyon ide illik. Debrecen városa két érdemes tanácsosa ment ki a pusztára kedves komájok látogatására. Útközben affelől beszélgetének, mi lesz a városból, ha ők kidőlnek ? És ezen a thémán igen elkomolyodtak. De megvigasztalta őket komájok e hasonlattal : Nekem is volt — úgymond — egy juhászkutyám, éber, értelmes, gondos állat, mely a nyájat összeterelni, megvédeni tudta. Sokszor töprenkedtem én is azon, mi lesz a nyájamból,