Esztergom Évlapjai 2017
Négyesi Lajos: Az Esztergom-kenyérmezői első világháborús hadifogolytábor
Zilahy Lajos „Két fogoly” című regényének egyik főszereplőjéről, Katyerina Iljináról egy vacsora közben derül ki, hogy a férje Magyarországra került hadifogságba. Amikor a magyar hadifogoly tisztek a tábor nevéről kérdezték bátortalanul próbálta kimondani a számára ismeretlen magyar nevet: Keniermeso, Esztergám. Nem volt nehéz ráismerniük a kenyérmezői táborra, így a következő levélváltáskor értesítették az otthoniakat, hogy támogassák a fogoly orosz tisztet. Néhány nappal később Miettnek - az egyik hadifogoly tiszt feleségének - sikerült felkeresni a tábort, ahol furcsa látványosságnak lehetett szemtanúja. A tábor fölött magasodó kopár sárga kőhegyre „kanyargós libasorban ezernyi vörös talár indult fölfelé”. A magyarázatot a tábor parancsnoka adta meg: „Orosz foglyok. Nem tudtunk nekik köpenyt szerezni, és egy paplangyár raktárát vettük meg. Ha sétálni mennek, ezeket az olcsó vörös paplanokat mindig a vállukra terítik ...”47 Zilahy itt egy megtörtént esetet írt le, ugyanis az Esztergom című napilap 1914. október 25-i számában tudósított arról, hogy négy kocsi paplan érkezett a táborba, amit a köpeny nélküli foglyoknak osztottak ki.48 A tudományos élet is fölfigyelt a hadifogolytáborra. Magyar nyelvészek ekkor már évtizedek óta folytattak kutatómunkát nyelvrokonaink körében Kelet-Oroszországban. A háború kitörésével ez a lehetőség megszűnt, de Pékár Gyula, aki az amerikai konzul kíséretében 1914. decemberében meglátogatta a tábort, felhívta a tudósok figyelmét, hogy számos keleti népcsoport tagját vélte felismerni. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia kérelemmel fordult a cs. és kir. hadügyminiszterhez, hogy engedélyezze a hadifoglyok körében a tudományos kutatómunkát. 1915- május 30-án tették első látogatásukat az esztergomi táborban, ahol Braun József ezredes, a tábor parancsnoka fogadta az akadémikusokat, és a hadifoglyok nemzetiség szerinti kimutatását elkészítő Kubesch Ottó főhadnagyot rendelte melléjük. A munka Kúnos Ignác turkológus49 és Munkácsi Bernát vezetésével folyt, aki a votjákok körében végzett kutatásokat.50 tábor temetői A tábor lakóira a legnagyobb veszélyt a járványos betegségek jelentették. Az összezárt nagyszámú hadifogoly között először a tífusz, 1915 januárjában pedig a kolera pusztított. 1914 szeptemberében a Kenyérmezei-patak melletti sátortáborban elhelyezett szerb foglyok között néhányan tífusszal fertőzötten érkeztek. Mivel a táboruk a patak felső ré47 Zilahy Lajos: Két fogoly. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp„ 1981.267., 278. p. 48 Hadvezetőségünk atyai gondoskodása a hadi foglyokról. In: Esztergom, 19. évf. (1914.) 43. szám 5. p. 49 Seres István: Újabb adatok Kúnos Ignácnak az I. világháborús hadifogolytáborokban folytatott turkológiái kutatásaihoz. In: Az előkelő idegen. III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Dunaszer- dahely, 2006.135-172. p. 50 Munkácsi Bernát: Jelentés az esztergomi fogolytáborban végzett votják nyelvi és néprajzi tanulmányaimról. Akadémiai Értesítő 28. köt. (1916) 2. füzet 61-77. p. 84 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
