Esztergom Évlapjai 2017

Négyesi Lajos: Az Esztergom-kenyérmezői első világháborús hadifogolytábor

hagyott gyárépületeket laktanyának, egyúttal Esztergom várostól 1500 kát. hold területet vett bérbe harcászati gyakorlótér kialakítása céljából. A gyakorlótáborban a katonák elhelyezésére a korábbi üveggyári épületek szolgáltak. Néhány évvel korábban a budapesti IV. hadtest piliscsabai gyakorlóterén már épültek barakktáborok hasonló céllal.

Az első' világháború kitörésekor a kenyérmeződ táborban folytatódott a katonák kiképzése, valamint altiszti iskola is működött. A háborús időket az internáltak idetelepítése jelezte.

Az Esztergom és Vidéke című napilap 1914. augusztus 20-án adott hírt arról, hogy a hét folyamán 500 boszniai szerbet - gyermekeket és asszonyokat is - internáltak Kenyérmezőre, majd szerdán este 2 hajón 3000 szerb hadifogoly érkezett a város dunai kikötőjébe, ahol vacsorát kaptak, majd továbbszállították őket.3 Az augusztus 30-i tudósításban már 4000 fogolyról írnak, akik a kenyérmezői tábor melletti gyakorlótéren sátrakban laknak. A szerb és orosz hadifoglyok mellett számos orosz, francia és szerb internált is van, akik a háború előtt a Monarchiában éltek. A cikk megemlíti Hartmann Henriket, a sárvári selyemgyár igazgatóját és Mokrusoff Jenő orosz írót, aki korábban Bécsben élt. A hadifogoly tisztek között van Martinov orosz tábornok, Sledkovszky kozák kapitány, Matinovits szerb generális, Jovisic szerb ezredes, Jovisic szerb alezredes és Sztojanovits szerb őrnagy.4

A hadifoglyok nemzetenként elkülönítve laktak, valamint külön táborban az internáltak, közöttük szerb cigányok és lengyel zsidók. Még színesbőrű angol hajófűtők is voltak itt, akik Triesztben rekedtek a háború kitörésekor. A orosz hadseregben szolgáló, fogságba esett lengyelek közül a bécsi lengyel bizottság sokakat beszervezett a lengyel légiókba.5

A szeptember 6-i cikkből arról értesülünk, hogy 2000 szerb hadifoglyot a Dunán hajóval Somorjára szállítottak.6

Szeptember második felében a Mitrovicánál fogságba esett Timok hadosztály katonáit hozták a táborba, akik között volt tiszti rangban Urosevics Velibár szerb költő is. Ekkor már a foglyok létszáma elérte a 37 000 főt, akiknek a többségét barakktáborban helyezték el. A főváros és a Duna közelében fekvő tábor elsősorban tranzit feladatot látott el, nem pedig a foglyok hosszú ideig történő elhelyezését szolgálta. Rendszerint 2-4 000 fős csoportokban szállították őket tovább nyugatabbra az újabb táborokba.7

Annak ellenére, hogy a politikai vezetés azzal bíztatta a népet, hogy őszre vége lesz a háborúnak, a hadifogolytáborban már augusztus végén - a sajtóban megjelent hír szerint - megkezdődött 80 méter hosszú barakkok építése, ami biztosította a foglyok

3 Szerb foglyok Esztergomban. In: Esztergom és Vidéke, 36. évf. (1914.) 67. szám 3. p.

4 Hadifoglyok Esztergomban. In: Esztergom és Vidéke, 36. évf. (1914.) 70. szám 4. p.

5 Censor: A világháború foglyai között. In: Esztergom, 19. évf. (1914.) 35- szám 1. p.

6 Az esztergom-tábori hadifoglyok. In: Esztergom és Vidéke, 36. évf. (1914.) 72. szám 4. p.

7 A Timok-hadosztály Esztergomban. In: Esztergom és Vidéke, 36. évf. (1914.) 76. szám 5. p.

NÉCYESI LAJOS | AZ E S Z T E R C O M - K E N Y É R M E Z ő I ELSŐ VILÁGHÁBORÚS HADIFOGOLYTÁBOR

73