Esztergom Évlapjai 2017

Horváth István: Fauszodák, folyami uszodák Esztergomban a 19-21. században

Esztergom látképe, a Kis-Dunán Korányi uszodája, 1900-as évek

Akadt is nagy hamar hét vállalkozó. Csónakba ülve Jóska feleveztette őket jóval a kis-hídfölé. Pisztolylövés hirdette a verseny kezdetét, s a hét hölgy majdnem egyszerre ugrott be egy talpról a vízbe. Szakértő'kacsák bámulva tátották el csőrüket az olimpi látványra, de ezen kívül nagyszámú nézőközönség gyönyörködött a partokról és a hídról az úszó nimfák versenyében. A közönség nagy része a parton követte a versenyzőket, és nagy éíjenrivalgással fogadta Wink- lerné Korányi Mili úrhölgyet, ki elsőnek érkezett be. Versenydíj a dicsőségen kívül nem volt. így főzték le anno 1895■ augusztus 29-én a fürge esztergomi hölgyek a lusta erősebb nemet, kik kényelmesebbek, hogysem úszóversenyre adnák fejüket.”11 Az uszoda mindennapi élete természetesen nem csak a sportról és az úszásoktatásról szólt, a helyi társas életnek ugyanúgy színtere lett, mint a kisebb, elsó'sorban pihenésre, felfrissülésre és tisztálkodásra szolgáló hévizes fürdők. A helyi sajtó ún. mamlaszkodó vagy mamlaszkodási társulatnak nevezte a helyi polgárok azon évről évre felbukkanó csoportját, akik elsősorban nézelődni, csevegni jártak az uszodába, néha-néha megmártózva a Kis-Duna vizében.8 9 Ezt a fajta társasági életet azonban csak a város előkelőségei, vagyonos polgárai engedhették meg maguknak, a belépőjegyet kifizetni nem tudó szegényebb polgárok számára továbbra is csak a veszélyes és számos áldozatot szedő dunai szabadfürdőzés maradt. Nem érdektelen ugyanakkor megjegyezni, hogy bár az úszás divatja egyre több embert vonzott, a több évtizedig fennálló Korányi-féle uszo8 Úszóverseny. In: Esztergom és Vidéke 17. (1895) 70. sz. 3. p.

9 A mamlaszkodási társulat. In: Esztergom és Vidéke 1. (1879) 20. sz. 2. p.

40

ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.