Esztergom Évlapjai 2017
Hetvesné Barátosi Judit: Esztergom az összeírások tükrében
Mária Terézia 1767-ben adta ki az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló rendeletét. A rendezés folyamán bevezetett egységes urbárium legelőször is az úrbéres földeket (telki föld, házhely után járó föld) határozta meg. A belső telek (házhely, udvar, szérűs- és veteményeskert) nagyságát 2 pozsonyi mérő mag alá szükséges területben állapította meg. A szántó és a rét nagyságát azonban minden egyes megyére nézve külön rendeletben mondotta ki a királynő. Ez a földterületek minőségétől függött. Esztergom megyében 1768-ban indult meg a szabályozási munka a királyi biztos megérkezése után. A megyegyűlés tárgyalta meg a munka megkezdésének menetrendjét. EGÉSZ TELEKHEZ TARTOZÓ KIOSZTÁS: I szántó (hold) rét (kaszás) | (osztályú) III. kaszálható sarjú nem kaszálható 20 22 24 6 8 10 Esztergomban sokkal kevesebb földet kaptak a háztulajdonosok, mert kevés területe volt a városnak.26 Esztergom szabad királyi városban a kicsi udvarok miatt sűrűn álltak a házak, a város déli határában a Tabán mögötti területen közös szérűskerteket jelölt ki a város tanácsa, amelyek a házingatlanok szerves részét alkották, és a ház eladásakor a szérűre való jog is az új tulajdonosra szállt.27 A kenderföldekre ugyanez a szabályozás vonatkozott. Fontosságukat Esztergomban a ma is álló kőkeresztek jelzik, amelyek egykor a kezdetét (ma Mély út) és a végét (ma Galagonyás út) jelölték. A Hévíz utca 14-es ház 1778-as és 1801-es adóösszeírás között gazdát cserélt. Borz György eladta 51 négyszögöles Vi házát Mák Györgynek, így a 104 org. (orgia=öl) nagyságú Vi kenderföld is az új tulajdonosé lett. Az 1778-as adóösszeírás szerint a Hősök tere 17-ben Vörös István 165 négyszögöles !4 házban lakik. 1801-ben ezt a házat tovább osztották, Vörös István 83 négyszögöles 'A házban és Vörös András 82 négyszögöles 1A házban lakott. Szőlőt birtokoltak, de szántójuk nem volt. A város belső területére nem jellemző a házak osztódása. Gogola Péter tímár a Széchenyi tér 4-ben 256 négyszögöles egész házban lakott. Az 1778-as adóösszeírás szerint a tulajdonában volt másfél 9 M (mérő) szántó, 2 szérű 4 Fáik. (Falka=öl) nagyságú, 2 szőlő 4/4 és 1/8 kapás, 1 sertés, 2 org. kenderföld. Az 1801-es adóösszeírás az örökösei vagyongyarapodásáról tudósít: az összeírás szerint a szőlőjük 7/8 és 1/16 kapás, van 2 tehén, sertés is kettő lett, a szérű 57 org. nagyságú, a kenderföld területe viszont változatlan maradt.28 26 Felhő Ibolya: Az úrbéres viszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Bp., 1970.12-13. p. 27 Dr. Lettrich Edit: Esztergom a dorogi iparvidék városa. Bp., 1964.134. p. 28 MNL KEMLIV-1003- b 1778/79. és 1801/02. 30 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
