Esztergom Évlapjai 2017
Hetvesné Barátosi Judit: Esztergom az összeírások tükrében
ház a belső részben a limitatum szerint 3,80 forint, a külső részben 2,05 forint adóbevételt hozott a városnak, a belső rész 318 háza után 1131,82 forintot, a külső rész 400 háza után csak 729,25 forintot vételeztek be a kasszába.21 A példák jól mutatják, hogy a kézművesek és kereskedők (ők lehettek alkalmasint a termékek előállítói is) tudtak anyagilag boldogulni. Az 1828-as országos összeírás szerint Esztergomban 45 kereskedő lakott, ezek közül az első osztályúak rendjébe tartozók egész évben 1 segédet és 1-2 inast tartottak. A másodosztályúak már nem tudtak egész évben alkalmazottat tartani, pedig Esztergom a jobb lehetőségek letéteményese volt. A Duna melletti piacközpontok szerepe jóval jelentősebb volt, mint az országhatároknál lévőké. Győr, Komárom, Esztergom, Vác, Pest-Buda, Dunaföldvár, Paks, Baja, Zombor nagy területek forgalmát vonzották a hozzájuk tartozó úthálózatok révén. Hozzá kell számítani a révösszeköttetéseket is, amelyek a túlsó partról is nagy területeket tudtak bekapcsolni. Szerencsés volt az a település, melynek földrajzi elhelyezkedése kedvező volt. Sajnos számos kívülálló ok nehezítette a fejlődést. A részletesen vizsgált időszak, 1778-1818 között a történelem ismét nem kímélte hazánkat és benne Esztergomot sem. II. József halálával a reformtörekvések szikrája kialudt. 1793-ban a francia forradalmárok kivégezték XVI. Lajos francia királyt. Az európai koronás fők megrettentek, még erősebb szigort, cenzúrát vezettek be. Magyarországon is perbe fogták a jakobinusokat, melyet szigorú megtorlás követett. 1795. május 18-án Martinovics Ignácot és négy társát kivégezték a Vérmezőn. A többieket hosszú börtönbüntetésre ítélték. 1799-ben Franciaország hadat üzent Ausztriának. Napóleon megkezdte hadjáratait. A Habsburg uralkodó egyre több hadiadót kényszerített ki az adózókból s a hatalmas hadikiadások ellenére mégsem volt képes Napóleon seregeit megállítani: 1800 Marengo, 1805 Austerlitz, 1809 Győr, Wagram. Magyarország hozzájárulása a hadikiadásokhoz egyre növekedett: 1764-ben 3,9; 1791-ben 4,39; 1802-ben 5 millió forintot tett ki. A földművelők egy részét katonának vitték, kevés lett a dolgos kéz a földeken. 1816-ban a szélsőséges időjárás miatt gyönge termés volt. Egykori becslés szerint 1816-17 telén Szatmár, Bereg, Bihar és Brassó megyében 50 ezer ember halt éhen, az alultápláltság miatt legyengült embereket járvány is sújtotta.22 A háború rendszerint pénzromlást okoz, megjelent a papírpénz, de ez sem tartotta értékét, 1811-ben központilag 1/5-del devalválták. 1816-ban 250 papírforint csak 100 ezüstforintot ért. A lakosoknak a háziadó mellett a folyamatosan növekvő hadiadót is kellett fizetniük ingatlanuk, munkajövedelmük után. Az emberek igyekezete kevés volt ahhoz, hogy a város, az ország gazdagodjon, gyarapodjon. A nehéz körülmények okozták, hogy házaikat, földjeiket meg kellett osztaniuk fiaikkal, a városba újonnan betelepülőkkel. A kedvezőtlen esztergomi változásokhoz a külső, a történelem nagy színpadán játszódó események is hozzájárultak. 21 MNL KEMLIV-1003- b 1778/7922 Magyarország története 1790-1848.1 - II. Bp„ 1980. HETVESNÉ BARÁTOSI JUDIT | ESZTERGOMAZ ÖSSZEÍRÁSOK TÜKRÉBEN 27
