Esztergom Évlapjai 2017
Hetvesné Barátosi Judit: Esztergom az összeírások tükrében
Hetvesné Barátosi Judit Esztergom AZ ÖSSZEÍRÁSOK TÜKRÉBEN' * Házak, utcák gyarapodása A királyi város - Civitas Strigoniensis - királyi birtok volt. Itt laktak a kereskedő latinus vendég polgárok és az udvarnokok, valamint a királyi szolgálónépek, akik az uralkodó és háznépe körül látták el a személyes teendőket. Ezen kis területen három templom állt ekkor. A kereskedők védőszentjének, Mirai Szent Miklósnak már 1156-ban fennálló plébániáját az esztergomi latinusok használták, akik Flandriából, Franciaországból, Itáliából bevándorolt kalmárok voltak. A gazdag kereskedők, a király udvari emberei igényelték a pompát, a kényelmet, ennek bizonyítéka a latinusok pecsétjén ábrázolt szép városkapu és épület.1 2 A tatár betörés felégette, romhalmazzá változtatta a szépséges várost. Rogerius mester Siralmas énekében megemlíti, hogy Esztergom kőpalotáiban értékes javaikat összegyűjtötték a magyarok és a vallonok, hogy ott védjék magukat, de a tatárok megostromolták és lerombolták a kőből épült házakat is. A szabad királyi város már nem nyerte vissza régi fényét, mert a királyi udvar Budára költözött. Közel 300 év múlva újabb csapás érte lakóit és házait. 1730 táján Bél Mátyás a következőket írta Esztergomról: „A törökök által szétdúlt városfalnak csak romjai vannak meg, a csekély mélységű városárok is csak nyomokban van meg. Ezek övezik a házakat keletről és délről, a város többi oldalát a Duna-ág védelmezi. A Szent Tamás városkával határos összeszűkült városrészen két utca van, majd lassanként, amint szélesedik, mind több és több utcára osztódik és szétterül. Középen piacnak alkalmas tér van, amely művészi munkával készült Szentháromság szoborral ékes,”3 1 Esztergom a népszámlálás tükrében első része „Céhes mesterek létszámának növekedése, adózások" címmel a Levéltár és Helytörténet - Archív a regionálna história. szerk.:Csombor Erzsé- bet-Tóth Krisztina (Esztergom, 2005.127-150. p.) című könyvben jelent meg. 2 Zolnay László: A középkori Esztergom. Budapest, 1983. 3 Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről. Tatabánya, 1957. Bél Mátyás a jeles földrajztudós és történész Magyarország történeti földrajzi feldolgozása a „Notitia Hungáriáé novae historico-geographica” sok fontos adatot őrzött meg az utókor számára. Beköszöntőjében írja: „/ó ideje már, hogy Magyarország dolgainak leírására elköteleztem magam." 21