Esztergom Évlapjai 2017

Vereckei András: Balassa Bálint portréjának múzeumpedagógiai feldolgozása

Döntően azonban mégis pedagógiai jellegű tevékenységről beszélhetünk, aminek helyszíne a múzeum és legfontosabb tartalma a tudásközvetítés és az élményközpontúság.

A múzeumpedagógia tágan értelmezve egyidős a múzeumok létrejöttével, hiszen a múzeumok céljai között is szerepel a tudás- és értékközvetítés. Magyarországon már 1898-ban a minisztérium arra kérte az iskolákat, hogy használják a Nemzeti Múzeum régiségtárát történelmi ismereteik elmélyítésére8. A 20. században a lelkes múzeumi nevelési folyamat lelassult, és a múzeumok zárt tudományos intézménnyé váltak, aztán 1968-ban az ICOM konferenciáján már kiemelték a muzeális intézmények szolgáltató és nevelő jellegét.9 Ettől kezdve követhető nyomon a tudatos múzeumpedagógiai szakmai munka.

Esztergom a múzeumpedagógia területén is igyekszik elérni vagy megtartani azt az országos színvonalat és elvárást, ami a 20. századra Magyarországon a múzeumlátogatásban kialakult. Az esztergomi iskolák körében a 70-es években már elterjedt, hogy egy-egy tanóra keretében ellátogassanak egy helyi múzeumba. Ekkor még az iskola tanárának a feladata volt, hogy a tanmenetének megfelelően felkészüljön a bemutatni kívánt tárgyból.10 11 Az esztergomi Duna Múzeum volt az első, ahol a mai értelemben vett múzeumpedagógiai foglalkozással várták a látogatókat és alkalmaztak képzett múzeumpedagógust. Itt már az 1990-es évek végén folyt múzeumi foglalkozás, amely 2001- től szervezett és professzionális múzeumpedagógiai keretek között működik.

A sorban a következő a Balassa Bálint Múzeum volt, ahol 2008 óta várják az érdeklődőket a múzeumpedagógusok. Az intézmény korábban is jeleskedett a helytörténet, így Balassa emlékének ápolásában." A helyi és környékbeli iskolák körében ekkor terjedt el, hogy iskolás csoportok a múzeumban megtalálják az akár tanmenetbe is illeszthető foglalkozásokat.

Azóta több esztergomi múzeum alkalmaz múzeumpedagógust, hogy a modern kor elvárásainak megfelelően tudja gyűjteményét bemutatni és kulturális értékeit közvetíteni a fiatalabbaknak. (Például 2012 óta a Keresztény Múzeumban.) Erre különféle foglalkozások, családi programok, fesztiválok, iskolákkal való együttműködési lehetőségek, múzeumi órák adják a legtöbb alkalmat.

8 Az eseményre hivatkozik: Koltai Zsuzsa: A múzeumi kultúraközvetítés változó világa. A múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata. Iskolakultúra-könyvek 41. Veszprém, 2011.14. p.

9 ICOM (2016) http://icom.museum/the-governance/general-assembly/resolutions-adop- ted-by-icoms-general-assemblies-1946-to-date/munich-1968/

10 Vargáné Háncsok Éva: Iskola a múzeumban, múzeum az iskolában. In: Múzeum és közönség, 5. sz. Tanító Múzeum, 1975-77. Bp., 1978. 73. p.

11 Dr. Kemecsi Lajos: Helytörténeti gyűjtemények Komárom-Esztergom megyében. In: Honismeret Honismereti szövetség folyóirata 32 (2004.) 3. sz. 103-105. p.

VERECKEI ANDRÁS | BALASSA BÁLINT PORTRÉJÁNAK MÚZEUMPEDAGÓGIAI FELDOLGOZÁSA

175