Esztergom Évlapjai 2017
Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom
tának tartotta az érseki székhely helyreállítását. Az építkezésekhez családi vagyonát is felhasználta. A fivérei által ráhagyott négyszáz márkát az esztergomi székesegyház helyreállítására költötte, amely nemcsak külsőleg volt romos állapotban, de még a szentélye is hiányzott.56 Az építkezésekró'l részletes leírást ad az Acephalus-kódexben fennmaradt 14. századi krónikaszerkesztmény.57 Eszerint felépítette a szentélyt, üvegablakokkal, bástyákkal („propugnacula”) díszítette, és a szükséges liturgikus felszereléssel látta el. A vár tornyait, amelyek szintén romos állapotban voltak, felújíttatta, és egy különlegesen nagy tornyot is épített a várfalra. A várat a Duna felől fallal megerősítette. A régóta lakatlan és elhagyott érseki palotát is felújíttatta, a palota oldalához pedig két kápolnát építtetett. Ezen- kívülazérseki város-ma Víziváros-megerősítésére és templomaira is sokpénzt áldozott.58 Az építkezésekhez Erzsébet királyné annyival járult hozzá, hogy az Ágoston-rend esztergomi Szent Anna-templomát felépíttette („construi fecit”). Az építkezés azonban itt valószínűleg csak helyreállítás lehetett, hiszen - mint láttuk - a templom még a 13- század végén épült fel, és átvészelhette a 14. század ostromait is. 1349. március 22-én már készen állt a templom, amelynek VI. Kelemen pápa a királyné kérésére búcsút engedélyezett.59 Erzsébet királyné kapcsolata Esztergommal azonban nem merült ki a Szent An- na-templom építésének támogatásában. Udvartartásának tagjai közül néhányan Esztergomban, illetve Esztergom megyében voltak birtokosok, jórészt a királyné adományainak vagy közbenjárásának köszönhetően. A királynéi udvar - a királyi udvarhoz hasonlóan - két jól elkülöníthető rétegre osztható: az egyiket a bárók, a másikat a szolgálattevők alkották. A bárói tisztségek közé tartozott az udvarispán, asztalnok-, lovász-, pohárnok- és tárnokmester.601. Károly idejétől kezdve a királyi udvarhoz tartoztak a királyi apródok is (iuvenis, parvulus), akik később udvari tisztségeket szerezhettek, vagy katonai karriert futhattak be.61 Bár Erzsébet királyné udvarának összetételét ilyen szempontból még nem vizsgálták, úgy tűnik, ott is helyet kaptak királynéi apródok, akik később magasabb méltóságokra kerülhettek. Közéjük tartozott László fia Taar János. 56 DF 277862. CD IX. 5.434-444.p. 57 A kódex keletkezésére: Körmendy Kinga: Az Acephalus kódex esztergomi vonatkozásai. In: Magyar Könyvszemle 115. (1999.) l.sz. 65-69.p. 58 Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stripis Arpadianae gestarum. Ed.: Szentpétery, Emericus. Tomus I. Budapest, 1937.492-493-P- vö. Lépőid Antal: Az esztergomi vár története. IN: Esztergom Évlapjai 8. (1936) 68.p. 59 Theiner I. 772-773.p. AOkl. XXXIII. 195-sz. 60 Zsoldos Attila: Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. Budapest, 2005.93.p. 61 Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Budapest, 1988. 50-51.p. 1 5 TÓTH KRISZTINA | ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÉS ESZTERGOM-
