Esztergom Évlapjai 2017

Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.

egyéni kerületben történő indulás esetében 2 000 P-t, lajstromosban pedig 3 000 P-t. Érvényes ajánláshoz egyéni kerületben 500, lajstromosban 1 500 választópolgár aláírása volt szükséges.

Kunder magabiztosan készült a választásra. Számára az országgyarapítás által szerzett népszerűség, s a városon belül végzett folyamatos képviselői munka biztosította a megbecsülést. Kunder ugyanis valóban megpróbálta orvosolni a helyi problémákat. Segített a kórház felújításához szükséges anyagiak megszerzésében, pénzsegélyt járt ki a Kereskedelmi Társulatnak, mely ennek eredményeképpen székházat tudott vásárolni magának, pénzt szerzett a kereskedelmi szaktanfolyam lebonyolításához, anyagi támogatást biztosított az iparosok számára, iparos-szakkönyvtárat létesített stb. Az országos megelégedésre bekövetkezett országgyarapítás, időlegesen negatívan hatott a város gazdasági életére. Az itt állomásozó katonai alakulat távozása ugyanis jelentős bevételtől fosztotta meg a kereskedőket. A Honvédelmi Misztérium pedig felmondta a laktanya bérletét, ami viszont a városnak okozott érzékeny gazdasági veszteséget. Kunder országgyűlési képviselő közbenjárására visszaállították a korábbi állapotot és ígéretet tettek a laktanya újbóli benépesítésére is. Ezen túl lépéseket tett annak érdekében, hogy a vármegyei pénzügyi igazgatóságot Párkányból Esztergomba telepítsék. E fontos intézkedések mellett közbenjárt a város idegenforgalmát érintő hajójáratok sűrítése érdekében is.

A város érdekeit szívén viselő képviselőként 1940. február 16-án a NÉP irodában tárgyalt dr. Radocsay László főispánnal, Glatz Gyula polgármesterrel, dr. Marczell Árpád helyi pártelnökkel, dr. Fluck István miniszteri osztálytanácsossal, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsossal, dr. Etter Jenő városi főügyésszel, Hermann Lajos ipartestületi elnökkel, Farkas Dezső ipartestületi jegyzővel, a győri iparkamara képviselőjével. Farkas Dezső ismertette az iparosság főbb kéréseit. Szólt a tanonciskola problémájáról, a kórház továbbfejlesztésének szükségességéről. Előterjesztette szállodaépítési segély iránti kérelmüket, segítséget igényelt a reáliskola városon belüli megtartásához. Felemlítette a régi problémát, nevezetesen azt, hogy kevés állami megrendelést kapnak a kisiparosok, nem megoldott az iparosnyugdíj, a 48 órás munkahét, hiányzik az olcsó kisipari kölcsön, nem büntetik hatékonyan a kontárokat, nincs elegendő közmunka. Ezt követően részt vett a Belvárosi Olvasókör farsangi kövércsütörtöki vacsoráján.

A visszacsatolás nyomán bekövetkezett közigazgatási változás jeleként, március 11- én megalakult a történelmi Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága.

Az országgyűlés, megalkotta a honvédelemről rendelkező 1939. évi II. törvényt, s az 1939. évi IV. törvényt „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”, majd feloszlatták és 1939. május 28-29-re meghirdették a soron következő országgyűlési választásokat.

Ennek kapcsán a MÉP esztergomi szervezetének küldöttsége megkereste Kunder Antalt az országházban. Kunder, báró Vay László (1890-?), a MÉP országos elnöke, Zsindely Ferenc dr. miniszteri elnökségi titkár társaságában fogadta a dr. Marczell Árpád vezet128

ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.