Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
nélkül, 3 172 szavazat birtokában vehette át mandátumát a Keresztény Nemzeti Gazdasági és Szociális Párt nemzetgyűlésbe jutott 35 képviselőjének egyikeként. * Változás az egyház élén: az új hercegprímás Serédi Jusztinián Az 1927 nyarán elhunyt Csernoch János helyébe a pápa - a magyar kormánykörök némi ellenkezése dacára - Serédi Jusztiniánt, a Rómában élő és egyházjogászként működő bencés papot nevezte ki. A Rómában széleskörű kapcsolatokkal rendelkező Serédi a siker reményében vállalkozhatott a Vatikán, Róma és Budapest közötti közvetítésre. Nyilvánvaló szerepe volt abban, hogy a Budapestre látogató Cippico szenátor kíséretével Esztergomba is ellátogatott, de más olasz vezetők, s később Victor Emmanuel király is eljött ide. Serédi egyértelműen fogalmazott: „Úgy látom, hogy ma már csak két nemzet van Európában komolyan elszánva a bolsevizmus elleni harcra, Olaszország és Magyarország.”3 %Az 1929- évi városi képviselőtestületi tagválasztás és polgármesterválság Esztergomban 1929. június 29-én életbe lépett a 1929. évi XXX. te., a „közigazgatás rendezéséről és reformjáról”. Az újonnan választott testület a gazdasági világválság küszöbén, jelentős adósságokkal terhelt város irányítását vette át. A város valós gazdasági helyzetét Antóny Béla polgármester a sajtó nyilvánosságát választva is feltárta: „Én a bekövetkezett pénzügyi nehézségeket már 1927-ben előre láttam. Ennek bizonysága az 1928-as költségvetés, melynek expozéjában rámutattam, hogy a nagy gonddal összeállított költségvetés, ha a Speyer kölcsönből kifolyólag vállalt kötelezettségünknek eleget is tudunk tenni, esetleg felborul. Pedig akkor... a pótadó csak 90.000 pengő volt. Az 1930-as... községi pótadószükséglet 160.000 pengő.”4 Ekkor azonban már hiába volt a nyíltság, hiába a problémák utólagos magyarázata. Egy esztendővel később Antónyt az 1-1931/1931. január 2. főispáni számú határozattal felfüggesztették állásából. Megindították a pénzügyek vizsgálatát, s megkezdődött a város szanálása. Antóny helyébe polgármester-helyettest kellett választania a testületnek. Erre 1931. január 8-án a Palkovics László alispán elnökletével megtartott ülésen került sor, amikor is „Közfelkiáltással választották meg Glatz Gyula dr. (1880-1940) menekült főszolgabírót...”5 A város kritikus helyzetében minden politikai csoportosulás a másikat vádolta a nehéz helyzet kialakulásáért. A közvélemény hangadói sürgetni kezd3 Nagy lelkesedés az olaszok fogadtatásán. In Esztergom, 33. (1928) 32. sz. 1. p. 4 Dr. Antóny Béla: Mi és ki az oka a város mai helyzetének. In: Esztergom, 35. (1930) 45. sz. 1. p. 5 Glatz Gyula esztergomi polgármester-helyettessé való megválasztása. In: Esztergom, 36. (1931) 4. sz. 1. p. BÁRDOS ISTVÁN | POLITIKA, KÖZÉLET, ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS P O L G Á R M E S T E R - V Á L A S Z T Á S O K 117
