Esztergom Évlapjai 2017
Csombor Erzsébet: A megfelelő ember a megfelelő helyen
* Harca polgármesteri székért Esztergom szabad királyi város 1895. július 8-án egyesült Szenttamás, Víziváros, Szent- györgymező községekkel. Azonban így sem sikerült a törvényben előírt feltételeket teljesítenie, amely szükséges lett volna a törvényhatósági jog megszerzéséhez. A lakosság száma az 1900. évi népszámlálás szerint 18.206 fő volt.7 A Mária Valéria híd megépítése ugyan javított a város gazdasági fejlődésének a lehetőségein, de alapvető változás nem következett be. A fellelt szénvagyonra épülő bányászat központja Dorog lett. A város határában található termőföldön nem valósult meg korszerű mezőgazdasági termelés, kivéve talán az érseki uradalomhoz tartozó birtoktesteket. Malomipar, szeszfőzés, Petz Gyár, Prímási Uradalmi Vasöntöde és Gépüzem stb. fémjelezte az ipari termelést, amely inkább manufakturális jellegű volt, távol állt a korabeli nagyipari termelési kultúrától. Esztergom gazdasági elmaradottságát nagyrészt az okozta, hogy a várost elkerülték a kereskedelmi utak, a bécsi közút Dorogon keresztül futott, a vasúti összeköttetés Buda- pest-Bécs között a Duna túlpartján épült meg. Az Esztergom-Almásfüzitő közötti vonal 1890-91-ben készült el. Hozzácsatlakozott a Kenyérmező-Budapest közötti vasútvonal megépítése, amely 1895-ben került átadásra. Az egy vágányú vonalak azonban nem Esztergom számára jelentettek gazdasági előnyt, hanem Dorognak, hiszen az építkezés elsősorban a budapesti gyárak és a lakosság dorogi szénnel történő ellátását szolgálta. A város vezetése jól látta, hogy a felemelkedés útja az infrastruktúra, mindenekelőtt a közlekedés fejlesztése, Esztergom kinyitása lehet. „A Mária Valéria híd pedig már úgy épült meg, hogy később a vasútvonal keresztül vezethető legyen rajta Párkány-Nána vasútállomásig. Ez a terv sosem valósult meg.”8 A kereskedelem az ipar és a mezőgazdaság helyi igényeinek a kielégítésére szorítkozott. Szintén a helyi igényekhez igazodtak a létrejött pénzintézetek: az 1844-ben alakult Esztergomi Takarékpénztár Rt., az 1868-tól működő Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Rt. és az 1898-ban életre hívott Esztergom-vidéki Hitelbank Rt.. Az elmaradott gazdasági szerkezetet tükrözi a város társadalmi rétegződése is.9 A lakosság jelentős része élt földművelésből, így számarányuk is kimagasló az 1900. évi népszámlálás adatai szerint. A második helyen az iparban foglalkoztatottak adatai állnak, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a városban jelentős volt a céhes és kisipari tevékenység még a századforduló után is. Esztergom közigazgatási, egyházi és katonai központ szerepének megfelelően magas volt a hivatalnoki, alkalmazotti réteg aránya. 7 Bárdos István: Esztergom és Esztergom vármegye 1919-1923. Esztergom és Komárom csonka vármegyék, Komárom-Esztergom Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített Vármegyék létrejötte, (kézirat) 8 http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest%E2%80%93Esztergom-vas%C3%BAtvonal 9 Bárdos István: Esztergom és Esztergom vármegye, 1919-1923. In: Esztergom Évlapjai, 2009- szerk.: uő. Esztergom, 2009.163-185. p. Csombor Erzsébet | A megfelelő ember a megfelelő helyen 103
