Esztergom Évlapjai 2009
Bánhidy Vajk: Batthyány József egyházfői tevékenysége (1776-1799) (Az érseki székhely Esztergomba való visszatelepítésének gondolata)
aki ebben partner volt, 1792-ben váratlanul meghalt. A trónon fia, a szintén abszolutisztikus nézeteket valló, ám apjánál lényegesen konzervatívabb I. Ferenc (1792-1835) követette. Noha ő nem volt annyira radikális, mint nagybátyja, mégis sok nehézséget okozott az ekkor már 60-as évei környékén járó esztergomi érseknek. I. Ferenc, hasonlóan II. Józsefhez minél nagyobb mértékben ki akarta terjeszteni ellenőrzését és jogkörét az egyházra, melyet Batthyány értelemszerűen nem engedhetett. Bármennyire is úgy tűnik, hogy érsekségének utolsó évei kudarcok sorozatából álltak, voltak olyan tervei, melyeket sikerült megvalósítania: érseki palotát építtetett Pozsonyban 2 7- hagyatékokat vásárolt fel, s ezzel az érsekség könyvgyűjteményét gyarapította; több mint 50 új plébániát építtetett, prédikációit könyv formájában több nyelven kiadta. Azonban az esztergomi érsekség visszahelyezése érdekében Barkóczy Ferenc által megtett kezdetei lépéseket tehát legnagyobb igyekezet ellenére sem tudta folytatni. Korábbi tevékenysége, tehetsége és mindenekelőtt szándéka azt bizonyítja, hogy ezt a feladatot folytatni tudta volna. A fő okot, ami miatt ez mégsem sikerült abban láthatjuk, hogy érsekségének legtevékenyebb éveit a II. Józseffel való konfliktusok, illetve a legalapvetőbb egyházi érdekek és kiváltságok védelme tette ki. II. Lipót, akivel jól együtt tudott volna működni, másfél esztendős uralkodás után meghalt. Utódja, I. Ferenc pedig a jozefinista tradíciót folytatva, szintén nehézségek sorával hátráltatta, az ekkor már időskorú érseket. Ezért az érsekség Esztergomba történő áthelyezésével mely egy valóban teljes embert igénylő feladat lett volna, nem tudott foglalkozni. Erre majd egyik utódjának, Rudnay Sándornak (18191831) lesz lehetősége az 1820-as években. 2 8 Batthyány József 1799. október 23-án bekövetkezett halálakor a magyar katolicizmus elveszítette a század talán legjelentősebb egyházi személyiségét. Sírja felett németül, magyarul és latinul mondtak gyászbeszédet. 2 9 Püspöki, érseki tevékenységének hatása még hosszú évek múlva is érezhető volt, építő tevékenységét - Esztergom kivételével - sok helyen mindmáig csodálhatjuk. 2 7 Az esztergomi Prímási Palota története (Szerk: Hegedűs András) - é. n. 13. o. 2 8 Béke Margit: Az esztergomi bazilika 19. századi négy építtető prímása - In: Emlékkönyv az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából (Szerk: Beke Margit) - Bp., 2006, 51-74. o. 2 9 A halotti dicséretet Vantsay János esztergomi kanonok mondta el az 1799. december 10. és 12. között Pozsonyban tartott háromnapos gyászszertartáson. 97
