Esztergom Évlapjai 2009

Szentmártoni Szabó Géza: Vitézek, hol lehet?

Polonorum et Lithuanorum. Cracoviae, 1587, 379). Az említett történet ismertségét az is mutatja, hogy a hősök egyikéről, Jakub Strussról, egy Lengyelországban tanuló magyar ifjú, Kolozsvári Jeremiás, Zamojski kancellárnak ajánlott latin elégiát írt, amelyet Krakkóban adott ki, 1590-ben. Czahrowski verseit Tadeusz Mikulski kritikai kiadása tette újra elérhetővé Lengyelországban (Varsó, 1937). A magyarok számára felettébb érdekes versek megismertetése az író, filológus és festőművész Csorba Tibor (1906-1985) érdeme, aki 1938 és 1942 között, több, nyersfordításokkal bőven ellátott publikácót tett közzé bumutatásuk érdekében. Waldapfel József (1904-1968) irodalomtörténész figyelt fel először a Duma ukrainna és Balassi Katonaéneke közti nagy hasonlóságra. Ugyancsak ő volt az, aki Czahrowskiról írt, s 1939-ben kiadott tanulmányában úgy vélte, hogy ennek a lengyel versnek Balassi Katonaéneke volt a mintája. Ezt a felvetést a későbbiekben a Balassi-kutató Eckhardt Sándor (1890-1969), és az őt követő Balassi-szakirodalom kritika nélkül magáévá tette. A lengyel irodalomtörténészek, miként maga Mikulski is, viszont úgy gondolták, hogy Balassi és Czahrowski egyaránt közös forrásra támaszkodtak. A hazai Balassi-szakirodalomban máig elfogadott álláspontnak tehát éppen az ellenkezője látszik valószínűnek: Balassi használta mintául a lengyel éneket. A Duma ukrainna a Dnyeper zuhatagos alsó szakaszán élő kozák zsoldosok nevében íródott, akik számára esetleges volt, hogy éppen kivel harcolnak, emiatt az ellenség sincs az énekben megnevezve. A zaporozsjei kozákok, a lengyelek zsoldjában, hol az oroszokkal, hol a moldvaiaikkal, hol a tatárokkal, hol a németekkel, hol a svédekkel hadakoztak. Balassinak a török lett volna az ellenség, ám versében ő is kerüli a megnevezést, csupán annyit mond, hogy „ellenség hírére", illetve „ellenséget látván" indulnak harcba a vitézek. A lengyel ének aprólékosan írja le a katonai életet, míg Balassi ezekre a részletekre csupán egy-egy szóval utal. A gondolatmenet a lengyelben lineáris, Balassinál vissza-visszatérő. Balassi katonaénekének keletkezése, a fejlett rímtechnika tanúsága alapján, 1589 tavaszára tehető, amikor a költő, a várható lengyelországi hadjáratra készülve, ismét a vitézi élet felé fordult. Magyarországon a hivatalosan megkötött béke miatt, több mint negyed századon át, az ellenség kiűzése nem volt napirenden. Ennek ellenére a törökök ismételten támadtak, s elhárításuk a bányavárosok védelmében, főként Léva és Érsekújvár környékén okozta a legtöbb gondot. A vitézek azonban a jogos önvédelmen kívül, kockára tették életüket a portyákon, bajvívásokban, lesvetésekben, vagy a vásárütések során, amelyek csupán a harci szellem fenntartására, a vitézség próbájára, az egyéni hírnév szerzésére, vagy a zsold pótlására szolgáltak. A 77