Esztergom Évlapjai 2009

Szentmártoni Szabó Géza: Vitézek, hol lehet?

SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA VITÉZEK, HOL LEHET? A végek dicséretének lengyel forrása Adam Czahrowski (1565 körül - 1599 után) lengyel katona és versszerző 1588-1596 között Magyarországon töltötte vitézi életét. Hazájából menekülnie kellett, mert a lengyel trónutódlás körüli küzdelmekben nem a nagyhatalmú Jan Zamojski kancellár (1542-1605) jelöltjét, a majdani III. Zsigmondot, hanem a sziléziai Pitschen (Byczyna) melletti csatában (1588. január 25.) alul maradt Habsburg jelöltet, Miksa főherceget támogatta. Czahrowski hosszúra nyúlt Magyarországi vitézkedése idején, Ecsed kivételével, minden fontos várban megfordult; többek közt Egerben és Kanizsán is szolgált. A lengyel vitéz éppen akkoriban, 1593. március 12-én járt a „preszporki", azaz a pozsonyi várban, amikor Balassi is ugyanott tartózkodva, Batthyány Ferencnek írogatott új szerelme, Fulvia ügyében, illetve lovakat adott el egy német úrnak; mégsem hihető az, hogy valaha is találkoztak volna egymással. A lengyel vitéz részt vett a tizenöt éves háborúban; harcolt Székesfehérvár falainál 1593-ban, majd Esztergom 1595-ös, sikerrel végződő ostrománál. Magyarországi katonai élményeit versbe szedett formában örökítette meg. Czahrowski hazatérte után szerkesztette meg inkább tartalmi, mintsem költői tekintetben érdekes versgyűjteményét, amelynek első kiadása, Treny i rzeczy rozmaite (Könnyek és különféle dolgok) címmel, 1597-ben, Poz-nanban látott napvilágot. A szerző nagy elismeréssel és szeretettel beszélt a magyar vitézekről hosszadalmas és nehézkes verseiben, sőt egyikükbe két magyar verssort is beillesztett: „Kegyelmednek, én uram, örömest szolgálok, Véled szükséges helyen élek és meghalok." Az utolsó híradás róla az a levél, amelyet hátrahagyott zálogtárgyai ügyében, 1599. szeptember 29-én ő maga írt magyar nyelven Lembergből (Lwówból) Kassára, Adam Czyahrowzky de Csyahrow aláírással. Ebben, többek közt, így beszélt magáról: „Magyarországnak az én vérem hullásával, és az én magam tulajdon költségemmel szolgálván, bycsinai harctól fogva kilenc esztendeég, sok vitézt tartván, égen sokat költöttem." Czahrowski látva, hogy magyarországi verses beszámolója nem keltette fel eléggé honfitársai érdeklődését, versgyűjteményének Rzeczy rozmaite (Különféle dolgok) című, újabb kiadását, amely 1599-ben, Lengyelország délkeleti részén, Lwówban (Lembergben) jelent meg, jelentősen kibővítette, mégpedig főként a lengyel ügyeket és az ottani végvidéket érintő versekkel. Szülőföldje, Galícia és a szomszédos Podólia népét kívánta megnyerni az őket megszólító Do krajow podolskich syn ich mowi, azaz: A podóliai tájakhoz szól az ő fiuk 75