Esztergom Évlapjai 2009

Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

egyik bejegyzése is: „Tamás úrnak 25 dénárt fizettek, hogy csináltasson egy labdát (una palla) a szökőkút számára."

9

9 A „palla" labdát és nem tömör ágyúgolyót jelent. Az ágyúgolyó a vízbehajigálástól amúgy sem lett volna „fogyóeszköz." A leírások szerint abban a ciszternában, ahová a labdás vízemelő a vizet feljuttatta, dugattyúk működtek. Ezeknek a Duna szintje fölött 4-5 m magasan való elhelyezését két körülmény is indokolta. Egyrészt a forrás fölös vize egy csatornán keresztül összeköttetésben volt a folyóval. így magas vízállásnál a Duna vize elöntötte a vízgép alsó részét.

10

0 Másrészt a dugattyúk ápolásához szükséges volt olyan elhelyezésre, ahonnét a vizet le tudták ereszteni. Ez volt a gyakorlat akkor is, amikor már ezt a technikát széltében hosszában alkalmazták.

10

1 A dugattyús második fázis ellen többen azzal érvelnek, hogy ebben a korban ez a technika még ismeretlen volt. Őket Vitruvius cáfolja meg, akinek az addig a kolostorok rejtekén megbúvó könyvét, a Decem libri de architectura-t a reneszánsz újra fölfedezte. Vitruvius részletesen ismerteti a Kr.e. a 3. században élt alexandriai feltalálónak, Kteszibiosznak a vízpumpáját

10

2, amely Vitruvius szavai szerint „nagyon magasra képes fölhajtani a vizet." A víz folyamatos áramlásának biztosítására Kteszibiosz még légüstöt is alkalmazott.

103 A tympanum-probléma Azt tapasztaltuk, hogy szinte valamennyi, a vízgépről hírt adó szövegSpesa di Fabriche 1495-1497. 130-141. 1496. júl 20. A Thomaso signore Anbulario denari venti cinque per fare fare una palla al larco del' laqua. 9

9 Spesa di Fabriche 1495-1497. 130-141. 1496. júl 20. A Thomaso signore Anbulario denari venti cinque per fare fare una palla al larco del' laqua. 10

0 Lehet, hogy Cselebi ilyen vízállásnál látta a gépet működni, ezért fogalmaz úgy, hogy a golyók a Duna vizére csapódnak és azt a csőbe lökik. 10

1 Stephan Hopferwieser. Führer im Gebiete des Wasserleitungwesens oder Praktischer Ratgeber zur Verfertigung und Behandlung der bewaehrtesten Arten von Wasserhebemitteln als Stosshebemaschinen, Druckwerke, Wasserleitungen mittelst Radbetriebes, Saug- und holzernen Pumpen. Amstetten, 1876. TMW Bibi. 6.297/11. 10

2 Kteszibiosz alexandriai görög feltaláló, fizikus, Kr.e. 285-222. 103 Mivel Vitruvius könyvének magyar nyelvű fordítás nagyon gyenge, az eredeti római szövegváltozat alapján készült német nyelvű fordítást ajánljuk az olvasó figyelmébe: August Rodc: Des Marcus Vitruvius Pollio Baukkunst. Zweyter Band, Leipzig, Bey Georg Joachim Göschen, 1796. Zwölftes Kapitel: Ktesibische Maschine oder doppeltes Druckwerk. 268-270. 71