Esztergom Évlapjai 2009
Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája
der Renaissance-Zeit. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein. 2000. A könyv első fejezete, amelyet Albrecht Hoffmann írt, vízmerítő szerkezetekkel és városokat ellátó vízvezetékekkel foglalkozik - mindezt a fent tárgyalt Belidorhoz mérten meglehetősen laikus stílusban és szűkszavúan -, a 30. oldalon az antik mérnökök szakmai ismeretének áthagyományozásával foglalkozik. Itt megemlíti Marcus Vitruvius Polliot (+Kr. u. 10 táján), és Sextus Julius Frontinust (+Kr. u. 103-ban). Az utóbbi könyvét 1480-ban kiadták, és a nagy érdeklődésre való tekintettel rövidesen újra és újra megjelentették. Ez az adat számunkra az által bírhat jelen-tőséggel, hogy az esztergomi vízművet építő Camicia is ismerhette. A „Wasserversorgung..." kötet másik szerzője, a Sienai Egyetem professzora, Duccio Balestracci, a városi vízellátásra, kutakra és a szökőkutakra fektette a hangsúlyt (Die Entzuicklung der Stcedtischen Wasserversorgung in Italien vom 12. bis 15. ]ahrhundert). Azokkal a problémákkal, amelyeket az esztergomi gépezet tervezőjének meg kellett oldania, nem foglalkozik. A harmadik szerzőtárs, Albert Baur a „Wasser für Schlösser und Gaerten" c. fejezet írója, a várakba, kastélyokba való gravitációs úton történt vízvezetést tárgyalja. A víztoronyba való felpumpálásra közel száz évvel későbbről (1565) hoz példát; Ludwig herceg ugyanitt a Nesen patak által hajtott vízpumpa (Pumpwerk) segítségével egy víztoronyba nyomatta fel a vizet (1579). A vízgép feltételezett működési elve Két könyvnek ide vonatkozó leírását hozzuk. Vitruvius egy ókori alexandriai feltaláló nyomán írja le a dugattyús vízpumpa működési mechanizmusát, míg a XIX. századi szerző, Hopferwieser, rajzon is illusztrálja, hogyan kell megépíteni azt. 1. Vitruvius, Marcus Pollio: Kteszibiosz két dugattyús vízemelője 8 1 Vitruvius az építészet elméletének és történetének egyik legnagyobb hatású alakja volt. A „Tíz könyv az építészetről" c. műve öt fejezetben (9—14-ig) foglalkozik vízemelő szerkezetekkel. Benne összefoglalja az ókor görög-latin építőtevékenységének minden fogását, és pontos leírást ad a legjelentősebb művekről. Ezek között szerepel az a vízemelő szerkezet is, amelyet mi a feltárt források alapján Esztergomban működni vélünk. „Még Kteszibiosz 8 2 gépéről kell szólnom, amely a vizet nagyon magasra képes szállítani. 8 1 Fordította: Deák Antal András 8 2 Kteszibiosz alxandriai feltaláló, Kr. e. III. század első felében élt. 66
