Esztergom Évlapjai 2009

Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

Estei Hippolit

6

1 (1486-1497) aki, bár kiskorúként lett esztergomi érsek, mégis meglepően sok és nagy építkezéséről van tudomásunk

6

2: „Hyppolit a [Vitéz János által] megkezdett munkákat befejezte, s bár ostrom veszélye aligha fenyegetett, két itáliai kőfaragóval ágyúgolyókat készíttetett. A várfalakon is akadhatott munka, mert 1490-ben 47, majd 56 napszámos dolgozott Mihály és Jakab kőfaragó vezetésével rajtuk, Orbán és Miklós ács pedig a fa védőfolyosókat készítette. A Kakastornyon Rázsonyi Mihály kőfaragó 1489 októberétől 1490 nyaráig dolgozott segédjeivel és 20-40 palo-taőrrel. A feljegyzések szerint két alkalommal is szállítottak téglát a torony építéséhez. Kisebb javításokat az úgynevezett Csonkatornyon is végeztek: a fatornác mennyezetét és a zsindelytetőt készítő Miklós ács nem kevesebb, mint 63 dukátot kapott munkájáért. A várkapuhoz fölvezető utat is rendezték nagy földmunkával. A kapu hídjához deszkát vásároltak; a híd négy vonókötéllel működött. Az érseki város biztonságát sem hanyagolták el: Jakab kőfaragó, Miklós ács és Orbán ács dolgozott a védőfalakon. Az érsekség drégelyi várán is akadt javítanivaló, azt is elvégezték. A Vízivárosban, az északi részen álló külön vízi erődítményen is dolgoztak, a Verpectornyon és a hozzá tartozó védműveken. Innen indult a várba a vízvezeték, itt volt az érseki város kikötője is. A vízi erődítményben épült fel a nagy gabonaőrlő malom és a hatalmas kenyérsütő kemence. Sok emberrel dolgozott itt Vázsonyi Mihály, 5 szekér követ építtetett be. Az épülő kemencék Kaza György kályhásmester keze munkáját dicsérték. "

6

3 Bakócz Tamás (1497-1521) előbbi érsekeknél idézett latin nyelvű források ugyancsak foglalkoznak Bakócz Tamás életével, de a vízgépről, miként Vitéznél, úgy nála sem történik említés. Az újabb kori publikációkban azonban két helyen is találtunk erre vonatkozó információt: Horváth Richárd egy gyűjteményes kötetben Zolnay Lászlóra hivatkozva Nicolaus Isthvanfy celeberrimus toga sagoque Heros, Historicus Hungáriáé incomparabilis. Horváth István - H. Kelemen Márta - Torma István: Esztergom és a Dorogi járás. Bp. 1969. Akad. K. Magyarország régészeti topográfiája 5. A műben, amelyet a város és a vár történelmét jól ismerő szerzők írnak, Vitézről szólva csak ennyit találunk: „Kibővíti az egykori királyi palotát, a hegyoldalban függőkerteket, fürdőket épít." 86. 6

1 Az érsek neve a szakirodalomban számos változatban fordul elő: Estei Hippolit, Estei Hyppolit, Hyppolit d'Este, Hippolit d'Este, Ippolito d'Este. Az utóbbi az eredeti. Mi az Estei Hippolit magyarosított változatát használjuk. 6

2 Csorba: 43-44. 6

3 Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. In Századok. 1960. 82-122. és 505-555. 59