Esztergom Évlapjai 2009

Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

át ömleszt ik."

51 2. Tárik-i Pecsevi: „A Dunában van egy hévforrás, amely malomkereket forgat, és annak a hévforrásnak a vizét ... egy földalatti csatornával a várhegy aljáig vezetik, és két ember magasságra juttatják fel [Verpec toronyba]. Arra a helyre építettek egy víztározót, aminek az aljánál a hatalmas átmérőjű kereket elhelyezték. Ezzel a kerékkel a vizet a víz számára készített bronz dugattyúval erővel a várba juttatják. Ott egy csorgókutat építettek, amelyből éjjel-nappal folyik a víz."

5

2 3. Asik Mehmed: „A Duna vizét a sátáni magyarok különféle vízkerekekkel és pumpával [tulumba] tökéletes művészettel a vár falán felvitték, és Esztergom várát vízzel látták el."

5

3 A vízgép építtetője és tervezője A történelmi források és a történészek a kérdésről - Vajon ki volt az esztergomi vár birtokosa akkor, amikor a gépet megalkották? Ha a kérdésre megtaláljuk a választ, közelebb jutunk ahhoz, hogy kiderítsük a szerkezet építésének idejét és tervezőjének személyét. - A régészek, művészettörténészek és történészek publikációi a török időket megelőző, az esztergomi várat birtokló három érsek - Vitéz János, Estei Hippolit és Bakócz Tamás - közül hol ezt, hol azt valószínűsítik, mint a gépezet építtetőjét. Átnéztük ezért a három érsek valamennyi, rendelkezésünkre álló élettörténetét. Teljes volt a kudarc. A korban közeli, latin nyelvű forrásmunkák csak a nagy politikai összefüggésekben dolgozták fel az érsekek működését, a vár és a vár körüli építkezéseiket szinte teljesen elhanyagolták. A vízműről pedig hallgatnak, mintha nem is létezett volna, így közvetett érvekre vagyunk utalva. Vitéz János (1465-1472) mellett építkezései szólnak: legendás hírű függőkertje és pompás fürdője. Azok, akik őt tartják a gép építtetőjének, Bonfinira alapozzák hipotézisüket: „Volt a várban hideg és meleg vizű fürdőkamra, valamint egy kettős kert, amelyet fedett folyosó díszített, és egy rajta vezető Azt pedig, hogy miként lett a „Verpec"-ből „Verpech", arra a várban a török időket követően a német anyanyelvű katonák jelenléte ad magyarázatot. Ezek szerint mind a „Veprech", mind pedig a „Verpech" elnevezést, amelyek a szekundér-irodalomban meghonosodtak, hamis változatoknak kell tekinteni. 5

1 Georgius Wernher: „De admirandis Hungáriáé Aquis HYPOMNEMATION" (1542-43-ból). In: Bél Mátyás: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. Vindobonensis, 1746.1. kötet 5

2 Isztambul, é.n. I. 251. (1600-as évek) 5

3 Menazirü'l - Avalim. I-III. Haz. Mahmut Ak Ankara 2007. III/1125. 56