Esztergom Évlapjai 2009

Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

alkatrészei még megtalálhatók. A feltárást azonban a kérdéses terület beépítettsége, valamint a talajszintnek azóta történt többméteres feltöltése megnehezíti. Egy kevésbé megbízható történelmi adat olyan reményt is éltet, hogy Isztambulban, a Topkapi Levéltárában előkeríthető egy Evlia Cselebi által készített rajz a vízműről. Ezt azonban még egyetlen magyar kutató sem látta, és azt sem lehet tudni, hogy létezik-e egyáltalán, és ha létezik is, a vízmű működését, szerkezeti elvét eláruló részleteket tartalmaz-e? Mindenesetre megszerzésére a szükséges lépéseket dr. Kolumbán György és Tóth Péter egymástól függetlenül 2006. év végén megtették. A korábbi, ez irányú kísérletek kudarcot vallottak. Reméljük nem azért, mert a rajz már nem létezik vagy használhatatlan. A vízgép létét bizonyító történeti forrásanyag Mivel nyugtalanítottak bennünket a vízgép építésének korára, építtetőjére, technikai megoldásaira vonatkozó, egymásnak ellentmondó adatok, a magunk számára fontosnak tartottuk, hogy utána járjunk az összes olyan történelmi adatnak, amelyek a gépezet létezésére, és a hozzá kapcsolódó, említett kérdésekre választ adhatnak. A források ellentmondásossága, legendába illő leírása még azt a kérdést is fölvetette, hogy egyáltalán létezett-e a szóban forgó szerkezet? Mivel nemcsak egy forrás állítja létét, válaszunk: igen, létezett a vizet a Duna szintjéről a várba feljuttató gépezet. 1. Georgius Wernher: De admirandis Hungáriáé Aquis HYPOMNEMATION"

3

4 (1542-43-ból) „De most visszatérek a melegvizű forrásokhoz, és a Duna partján fekvő Istrogranum-hoz, vagy miként jelenleg hívják, Strigonium-hoz [...] Itt, a hegy lábánál, amelyre nagyszerű várat építettek, ott, ahol a Dunával érintkezik, toronnyal körülvett melegforrás fakad, amelybe a meredek lejtőn a várból a forrásig nyúló fal védelmében lehet lejutni. Ebből a forrásból olyan bőséggel tör fel a víz, hogy hajdan gabonaőrlő 3

4 „Calidae ad Strigonium" fejezet. 1551 táján. A latin szöveg: „Hic ad radices montis, cui imposita arx est magnificentissime extructa, qua labitur Danubius, fons est tepidarum inclusus turri, in quam ex arce, ductis eo per praeceps muris, descensus patet. Ex eo tanta manat aquae copia, ut quondam molam frumentariam versarit, nunc machinam haustoriam similem tympano impellat, qua aqua e Danubio, per subterraneum cuniculum, in eam, quam dixi, turrim admissa, hauritur, et in arcem transfunditur. Hoc largior est fons altér haud magnó inde intervallo, qui in pisciculam quandam influens, in qua etiam média hieme coaxantes ranas audias, aquae tantum, quantum versandis tribus quatuorve rotis molaribus satis est, fundit." 51