Esztergom Évlapjai 2009
Vukov Konstantin: Az esztergomi lakótorony belső útjai (Hol vol-tak, s hogyan zárultak az ajtók az esztergomi királyi palotában?)
csak később elé épített toldalék, 2 5 a mi Beatrix-termiink révén került belső térbe. Véleményük szerint ez nem helytálló, mivel a fentiekben kifejtettük az építkezés egységét, a lakótorony és kapcsolt termének szerkezeti egységét. A királyi legbelsőbb magánszoba kiérdemelte a térből való kivonulás ünnepélyességét. A szentség létét még a XII. századi körablak is alátámasztja. Felmerül még egy fantasztikus lehetőség e teremmel kapcsolatban: itáliai szakértők helyszíni szemléjük nyomán feltételezték, hogy a királynak nem lakosztálya, hanem ravatalozó helyisége lett a frissen elkészült terem! 2 6 Hiszen a stilisztikailag és történettudomány által alátámasztott periodizáció szerint a palota befejezésére éppen III. Béla halálakor, és valamivel utána került sor. Az biztos, hogy a tróntermet (itt a tróntermet használom, mert a Beatrix név kissé anakronisztikus, de az ásatok elnevezéseit követjük) még a nagy király életében megépítették, így talán a ravatalozó kápolna szerep aktuálissá is válhatott. A palota magánlakrészének, vagyis a lakótoronynak, a kapcsolt teremnek és a kápolnának az alapos épületkutatása kiterjedt a kapu, vagy ajtózónák vizsgálatára is. Sok helyen megvannak azok a kovácsoltvas pipapántok, amelyre az erős ajtószárnyakat akasztották. (5-6. kép) Emellett a falban kis szögletes bemélyítéseket, lyukakat találunk, amelyek az ajtószárny elreteszelésére szolgáló gerendák behelyezésére szolgáltak. A pánt és a lyukak közti távolságból következtethetünk az ajtószárny vastagságára, annak egykori masszív voltára. Ebből igazolódni látszik, hogy az ajtószárnyak a korban használatos rétegfelépítést követhették. A két egymást keresztező, vastag pallóból kiképzett ajtószárnyat fémlemezekkel borították, amelyeket kovácsoltvas pántok és látványos szegek fogták össze. Az ajtólapokat hüvelypánttal látták el. A vaspántok kialakítása lehetett művészi megjelenésű, különösen a XV. században. 2 7 A kapuszárnyon valószínűleg doboz-zárak, vagy tolóreteszek voltak, amelyeknek zárnyelvei a fal keskeny résébe tolódtak. Ugyanis nem volt az ajtóknak tokszerkezete, hanem közvetlenül a falkávára csapódtak. Ebből adódik a kőfalazatba beeresztett, több 2 5 Várnai Dezső, Az esztergomi királyi palota építési szakaszai. In: Magyar Műemlékvédelem 1971-72, Bp. 1974, 75-102. 2 6 A helyszíni szemlét a bolognai egyetem építész professzora Francesco Ceccarelli tartotta 2005 júliusában. A szemle során elhangzottak pontos megértéséhez nagy segítséget nyújtott Wierdl Zsuzsanna és Klaniczay Péter. Köszönet érte. 2 7 Miként azt a rudabányai templomkapu XV. századi szárnya (eredetije az Iparművészeti Múzeumban) mutatja, amely semmivel sem szerényebb, mint nürnbergi testvérei (Germanisches Nationalmuseumban). 34
