Esztergom Évlapjai 2009

Vukov Konstantin: Az esztergomi lakótorony belső útjai (Hol vol-tak, s hogyan zárultak az ajtók az esztergomi királyi palotában?)

3. kép. A törtvonalú lépcső ajtaja a Szent István terem felé (nyíl mutatja a zár kereteszrúdjának a fészkét, a Szerző rajza) „puhítva" a merev kőfalat. Ez a finom, de nagyon jellemző és nyomon követhető megoldás a felső szinten több csücskön, falsarkon is jelen van, megint csak az egységes kiviteli technológiát igazolva.

2

2 Más korabeli rezidenciákban, köztük kiemelve a dél-itáliai Castel del Monté nevű, II. Frigyes Hohenstauf császár 1240-ben emelt vadászkastélyában kizárólag hasonló keskeny és magas fellépős (22-30 cm) lépcsők voltak. A biztonsági szempontok előnyt élveztek a reprezentációs szempontokkal szemben az egyemberes lépcsőn a nemkívánatos behatolót könnyen ártalmatlaníthatták, a forgalom messzemenően ellenőrizhető volt, szinte külön testőrség nélkül is.

23 (3. kép) Tehát, ha alulról jövünk, akkor a kis törtvonalú lépcsőn jutunk az előszobába. Kérdés, hogy az előszobából merre lehet tovább menni? Egy biztos, hogy a Beatrix-teretn felé kibontott falnyílás nem létezett. Tehát csak egy kis előtérbe léphetünk két magas lépcsőfokon át. Ez valójában elosztó tér, mert - innen a 2

2 A falsarok lekerekítése látható még a kettős kapuzat kis kapujából nyíló fülkében és a kapuátjáró Studiolo felőli sarkán. 2

3 A Castel del Monté azért kiemelkedő analógia, mert az épület kutatását végző Karlsruhei Egyetem kutatócsoportja alapos vizsgálatot végzett az épület belső forgalmát és az ajtók zárhatóságát, a bezárkózás irányát tekintve. A császári szobához csak a tetőre felmenve, majd onnan visszaereszkedve lehetett jutni! Komoly biztonsági rendszer volt. Dorothée Sack-VJuU Schirmer: Castel del Monté, neue Untersuchungen und erste Ergenisse, in. Bericht über die 37. Tagung für Ausgrabungswissenschaft und Bauforschung 1992. in. Duderstadt, Koldewey Gesellschaft, Rudolf Habéit Vlg., Bonn 1994. 84-91 32