Esztergom Évlapjai 2009

Milánkovics Imre: Az Esztergomi Népbíróság megalakítása és működése 1945-1946-ban

rövidesen Székely Béla főispán „bizalmas" feliratban maga közölte az igazságügyi miniszterrel, hogy dr. Avar Jenő főispáni titkár május 24-én (!) nyilasrendeletet adott ki, ami csak most, azaz július 9-én jutott a főispán tudomására, amikor a beérkezett válaszokat átnézte. Egyúttal jelentette azt is, hogy véleménye szerint a népbíróság itteni működése nem megfelelő, mivel olyan személyeket helyezett szabadlábra, akik ellen a rendőrség súlyosan terhelő adatokat mutatott fel.

2

6 A népbíróság működése A főispán nem maradt egyedül markáns véleményével a népbíróság munkájának értékelését illetően. Július végén a vezető népügyész ugyanis olyan értelmű jelentést intézett a minisztériumhoz, hogy - megismételve a korábban szóban megtett előterjesztését - dr. Prokopp Gyula tanácsvezető bíró ellen elfogultság alapján kizárási indítványt tesz. (1. sz. melléklet) Indoka az volt, hogy július 16-a, a tényleges tárgyalási időszak kezdete óta öszszesen négy ítélet született, s ezek mindegyike felmentéssel végződött. Amikor a negyedik ügyben is felmentő ítélet született, már akkora volt a felháborodás a helyi pártok részéről, hogy bekiabálások, indulatos megjegyzések hangzottak el, másnap, pedig falragaszokkal tüntettek a bíróság ellen. Dr. Országh Zsigmond előadta, hogy a tanácsvezető elfogultsága egyértelműen kitűnik abból is, hogy amikor a július 24-i tárgyaláson a Kézsmárky Vilmos ellen indított Nb. 5/1945. sz. bűnügyben a vádlott már beismerésben volt, a tanácsvezető újabb húsz védelmi tanú kihallgatását rendelte el, a tárgyalási jegyzéken feltüntetett két-három tanúval szemben. Ekkor még csak semmisségi panaszokkal élt. Amikor azonban az ötödik perben megszületett a bűncselekményt megállapító első ítélet - népellenes bűntettért hat hónapi börtönbüntetés, melyet ő, mint népügyész eleve kevésnek tartott - és a tárgyalás végén a tanácsvezető bíró bejelentette, hogy a népbíróság a vádlottat „azonnal szabadlábra helyezni rendelte", ekkor a népügyész haladéktalanul az összes ügyre kiterjedően bejelentette az elfogultsági kifogást és a kizárási indítványt.

2

7 2

6 A főispán a 6843/VII. ab. sz./1945. sz. rendeletre hivatkozik feljelentésében, ami a megadott számon a levéltári iratok közt nem lelhető fel. Egyébként is kétséges, hogy valós szám lenne, mert az alispáni hivatal iktatószáma 1945. május 24-én még az ezret sem érte el. Másfelől az sem érthető, hogy főnöke tudomása nélkül miként adhatott ki a titkár bármilyen rendeletet, de anakronisztikus a rendelet datálása is. 2

7 MOL NOT XX-4-b-363-l945. MOL I.M. XIX-E-l-l-Ta-1300/1945. a. sz. Dr. Országh Zsigmond vezető népügyész jelentése. Esztergom, 1945. július 28. 228