Esztergom Évlapjai 2009
Milánkovics Imre: Az Esztergomi Népbíróság megalakítása és működése 1945-1946-ban
többnyire megyeszékhelyen működtek, a háború végén e tekintetben Komárom - Esztergom vármegye helyzete egészen sajátosan alakult, akkor ugyanis e vármegye területén nem volt törvényhatósági jogú város és nem működött törvényszék. Amekkora terület ugyanis a két korábbi vármegyéből 1945 tavaszára a hadi események következtében megmaradt, az gyakorlatilag megegyezett a Trianon utáni, a két világháború közti időszak „Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített" (k.e.e.) vármegyék, vagyis a Duna vonalától délre eső tatai, gesztesi ill. esztergomi járások területével. Az első bécsi döntés következtében - az 1939-1945 közötti évek idejére visszaálltak a felvidéki területekkel kiegészült korábbi vármegyék, amelyek a háború végéig önálló közigazgatással működtek. Komárom vármegye székhelye visszanyerte törvényhatósági joggal bíró székvárosát, míg Esztergom vármegye székhelye továbbra sem rendelkezett törvényhatósági joggal. A második világháború végén visszaállt az 1939. január 1-je előtti állapot. A közigazgatási területen fennálló bizonytalanságok soráról tanúskodik azonban Székely Béla, Esztergom vármegyei főispánnak 1945. június 2-án Hascehek Ferenchez, Komárom Vármegye Nemzeti Bizottsága elnökéhez, intézett levele. Ebben a főispán rosszallásának adott hangot amiatt, hogy a május 21-én - a Komárom-újvárosi /ma Komárom/ városházán délután 3 órakor - megalakult Komárom Vármegye Nemzeti Bizottsága. Az alakuló ülés jegyzőkönyve Komárom vármegyét egyértelműen önálló vármegyeként tüntette fel. A főispán arra figyelmeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Ideiglenes Kormány és a Szövetségesek között 1945. január 20-án aláírt Fegyverszüneti Egyezmény 2. pontja világosan rendelkezik abban a tekintetben is, hogy Magyarország hatályon kívül helyezi mindazokat a jogszabályokat, amelyek - az első és a második bécsi döntések értelmében - a trianoni határok megváltoztatásáról intézkedtek. Ennek következtében az ország területe, és annak közigazgatási beosztása visszaáll az 1938. december 31-én érvényes határok közé, vagyis felélednek azok a korábbi jogszabályok, amelyek a két vármegye trianoni határokon belül maradt részeinek ideiglenes egyesítését mondták ki. 8 8 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (K-EMÖL. Komárom Esztergom megye főispánjának iratai (IV-951. fond), 115/1945. főispáni szám (f.sz.). A vármegyék egyesítéséről az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezik, melynek 11. §-a kimondja, hogy Komárom és Esztergom megyéket Esztergom székhellyel egyesíteni kell. A Fegyverszüneti Egyezményt az 525/1945. (III. 17.) M.E. sz. rendeletben hirdették ki, végrehajtásáról 526/1946. (III. 26.) M. E. sz. rendelet gondoskodott. Ami a megyeszékhely kijelölését illeti: a belügyminisztérium már 1945 őszén kezdeményezte a főispánnál a későbbi Tatabányát alkotó települések 220