Esztergom Évlapjai 2009

Milánkovics Imre: Az Esztergomi Népbíróság megalakítása és működése 1945-1946-ban

rúakra is kiterjedt. Egyes népbíróságok az igazoló bizottságok határozatai elleni fellebbviteli fórumként is működtek.

3 Illetékesség szempontjából az 1896. évi XXXIII. tc. II. fejezete volt az irányadó.

4 A rendelet kimondta, hogy népbíróságot minden törvényszéki székhelyen fel kell állítani, a működéshez szükséges épületet, helyiséget a törvényszék vezetője biztosítja.

5 A népbíróságon - a szükséghez képest - az igazságügy-miniszter több tanács felállítását is elrendelhette. A népbíróságon a vádat a népügyész vagy helyettese képviselte. A népbírósági tanács személyi összetételével kapcsolatban a rendelet előírta, hogy annak öt tagból kell állnia, mely tagokat a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok (Polgári Demokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt) által küldött személyek közül a helyi nemzeti bizottságok jelölik ki. A jelölés három hónapra szólt, s csak nagyon indokolt esetben lehetett visszautasítani. A népbírák tárgyalási naponként meghatározott nagyságú napidíjban részesültek, amely a rendelet hatályba lépésekor 20 pengő volt. A népbírósági tanács tehát kezdetben öttagú volt, ténylegesen azonban hat bíróból tevődött össze, mert a vonatkozó jogszabály alapján az igazságügyi miniszter az öt népbíró mellé a tanácsvezetői feladatok ellátására a törvényszékek - esetünkben az Esztergomi Járásbíróság - bírái közül tanácsonként egy bírót jelölt ki. Ez az állapot 1945. május 1-jéig tartott, amikor az Idemozgalomnak, részt vett abban, a visszacsatolt területek lakosságával kegyetlenkedett, vagy valamilyen formában részt vett abban, aki önként csatlakozott a német hadsereg vagy biztonsági szolgálat kötelékébe, ezek besúgói, stb. Népellenes bűntettben az ország azon vezetői vétkesek, akik részt vettek a nép érdekeit sértő jogszabályok megalkotásában, tevékenységükkel segítették az olyan jogszabályok megvalósulását, amelyek személyi szabadság korlátozására, testi épség megsértésére alkalmasak, ill. az a közalkalmazott, aki népellenes, fasisztabarát hivatali működést fejtett ki. 3 A 4080/1945. M. E. sz. rendelet az ún. igazolási ügyekben a fellebbezések elbírálását az ítélőtáblák székhelyén működő népbíróságok hatáskörébe utalta. 4 A Büntető perrendtartás ide vonatkozó fejezete szerint az a népbíróság volt illetékes az ügyben eljárni, amelynek területén elkövették a bűntettet, ill. az elkövető lakhelye szerinti népbíróság. 5 Általában megyénként egy-egy, nagyobb megyékben (pl. Zala vagy Győr-Sopron megye) két törvényszék is működött. 218