Esztergom Évlapjai 2009

L. Balogh Béni — Peragovics Ferenc: Az esztergomi zászlóvita 1940-1943

és ezüsttel egyszer vágott zászlót használt. Igaz, az eddigi kutatások még nem derítették ki, hogy ez a zászló mikor, mely intézkedés révén vált városi zászlóvá. A 112.690/1903. sz. belügyminiszteri rendelet a város címerét állapította meg, de zászlóról nem rendelkezett. Esztergom 1923-ban elfogadott szervezeti szabályrendelete is csak a címert említi, zászlóhasználatot szabályozó korabeli képviselő-testületi határozatra pedig nem akadtunk. Pedig Esztergomnak már 1940 előtt is nyilvánvalóan volt zászlaja: erről tanúskodik pl. egy 1915-ös városi leltár, amely szerint a városháza padlásán egyebek mellett több „városi lobogó" is található.

1

4 A további levéltári kutatások, valamint a korabeli sajtóban közölt fényképek, vagy az esetleges archív filmfelvételek tanulmányozása segíthet annak a kézenfekvő következtetésnek a megerősítésében, hogy 1940 előtt is az egyszer vágott zászlót használta a város. Széli Sándornak a zászló lecserélésére irányuló erőfeszítései hivatalosan végül is nem jártak sikerrel, hiszen sem a már ismertetett levelezésben, sem egyéb, általunk kutatott levéltári forrásban nincs nyoma a változtatásnak. Véleményünk szerint azonban a kitartóan sulykolt tézis, miszerint „az ősi címerpajzsnak megfelelően" Esztergom város lobogója kilenc sávból áll, végül is bizonyos mértékig elfogadottá vált mind a közvélemény, mind a tudományos élet számára. Nem csak a levelezésében, de tudomány-népszerűsítő írásaiban is tényként kezelte Széli, hogy „Esztergom városi lobogója... vörös-fehér sávos és pedig kilenc sávból áll".

:

5 A már említett, 1941-ben megjelent könyvében szintén „vörös-fehér" sávos esztergomi lobogóról írt, ugyanott színes képét is adta.

1

6 Nem tudunk róla, hogy kortársai közül bárki is nyilvánosan cáfolta volna az állítását. Az alábbiakban válogatást adunk közre a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában, Esztergom város 1943. évi polgármesteri iratai (V- 2-a) között, a 14.993/1943. pm. alapszámon található levelezésből. Ezek egyben a tanulmányban közölt idézetek teljes szövegkörnyezetét is tartalmazzák. A sorszámmal ellátott és a mai helyesírási szabályok szerint, szöveghűen közölt dokumentumok típusára vonatkozó, valamint egyéb szempontból fontos megjegyzések dőlt betűkkel szedve, szögletes zárójelben kaptak helyet. 1

4 K-EMÖL, Esztergom város Tanácsának iratai (V-3-b), 7422/1915. tan. sz. 1

5 Városok Lapja, 1942. július 1., 151. 1

6 Széli Sándor: Városaink neve, címere és lobogója. Történeti és heraldikai tanulmány. Bp. 1941.16-33. 197