Esztergom Évlapjai 2009

Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig

elkészült az esztergomi érseki vár korszerű felújítása, így a pompás fogadóterem a magyar királyok és a szkíta ősök képcsarnokával (2. kép), amelyben száz asztal is elfért, s amely a 47 x 16 x 8 méteres nagyságával felülmúlta a 10 évvel később Rómában épülő nagyhírű reneszánsz épület, a Vatikáni Sixtuszi Kápolna terét! Nem véletlen, hogy Antonio Bonfini, Mátyás király tudós olasz történetírója

6 is oly elragadtatva írt róla! A nagyterem előtt pompás, vörösmárvány tornác és „kettős erkély" nézett a Dunára, s amelyből a Szibillák kápolnája nyílt, ahol valamennyi szibilla képe látható volt. Bonfini megemlíti a kerteket, a függőkertet is, amelyet oszlopcsarnok vett körül, s ahonnan szép kilátás nyílt a Dunára. Vitéz érsek kedvelt tartózkodási helye volt ez, amely „bölcselkedésre és elmélyedésre igen alkalmas hely volt"- írja Bonfini. Kiemeli továbbá a hideg-meleg fürdőfülkéket, a helyiségek színes üvegablakait s a Szent Adalbert székesegyház új, színes, mázas cseréppel való lefedését. A Vitéz-egyetem oktatása Pozsonyban folyt, az esztergomi érsek alá tartozó pozsonyi prépost székhelyén. A prépost intézte az alkancellári 2. kép. Az esztergomi érseki teendőket. Az alapításkor Georg Schömberg palota nagyterme (Vukov /1455-86/ volt a prépost, aki jogi és irodalmi Konstantin rekonstrukciós végzettséggel és jelentős könyvtárral rendelker

aí

z

a> zett. A tanárok közül is említsünk meg néhányat: a teológiai karon a francia Angelus Rimely mestert, a bécsi egyetem tanárát, Matthias Grubert, Nicolaus Schricker pozsonyi kanonokot, aki az egyetem és a káptalan közös könyvtárának is az őre volt, valamint a szepesi Krumpach Lőrincet, a szentírástan tanárát. A jogi karról Giovanni Gatti egyházjogászt kell kiemelnünk, a domonkos szerzetest, aki korábban a firenzei, ferrarai és a bolognai egyetem tanára volt. Az orvostudományi kar tanárai közül a francia Peter Gallicust ismerjük. A bölcsészettudományi karon, a neves krakkói történész, Jan Dlugosz, továbbá Szánoki Gergely, Lassócki Miklós mellett, a természettudományok, a matematika, a fizika és a csillagászat nemzetközi tekintélyű tudósai, a kőnigsbergi Johannes Müller, a humanista nevén Regiomontanus /1436-75/és a krakkói Ilkus Márton /1433-95/ 6 Bonfini, Antonio: Rerum Hungaricarum Decades, Decas IV, liber III. 18