Esztergom Évlapjai 2009
Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923
mán a közgyűlés 155/1923. kgy. sz. határozatával, 5000 koronát és tíz métermázsa tűzifát biztosított a rendezvénysorozat lebonyolításához. Egyben felkérte a szövetséget arra, hogy: „szíveskedjék ezen túl az előadásokat kizárólag a város által fenntartott valamely iskola tantermében, vagy más városi intézményben rendezni, mely ily előadások tartására megfelel, s ahol külön fűtőanyag szükségletről gondoskodni nem kell." 4 8 Tudományos élet, közgyűjtemények A konszolidációs időszak népművelési törekvéseinek fontos, mondhatnánk központi területe volt a helyi tudományos élet szervezeti kereteinek megteremtése. Az adott helyzetben, a kultúra, a történelem, a régészet, a művészettörténet és a néprajz volt az, amely meghatározta a vármegye székhelyének arculatát, és egyben megteremtette a feltételeit a nemzetnevelő népművelésnek és a szabadoktatásnak. Az említettek mellett, Vitéz János és a reneszánsz korának nagy csillagásza, Regiomontanus esztergomi működése révén a város történelmi hagyományai között fontos helye volt a csillagászatnak. így nem véletlen, hogy 1920-ban felvetődött a lehetősége annak, hogy Esztergom adjon otthont az ógyallai csillagvizsgáló obszervatóriumnak. A város tanácsa kérte is a kultuszminiszter segítségét. 4 9 A nemes szándék végül meghiúsult. A csillagvizsgáló végül a Svábhegyre került. 50 aj Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat A humán tudományok művelése részben az 1894-ben alakult Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat, részben a Keresztény Múzeum égisze alatt zajlott. A kor színvonalán álló, jól szervezett, és tudományos teljesítményre képes társulat célja: „Esztergom város és vidéke múltjának megismeréséhez, régészeti tárgyak gyűjtése ajándékozás, vásárlás, és ásatások útján. Történelmi adatok gyűjtése és feldolgozása, kiterjedvén a vidék művelődéstörténeti, néprajzi szempontjából való megismerésére is. [...] E cél megvalósítása érdekében múzeumot létesít és tart fenn, továbbá jól felszerelt könyvtárat hoz létre és gyarapít folyamatosan. Kutatási eredményeit rendszeresen megjelentetett évkönyvben teszi hozzáférhetővé." 5 1 A létrehozott könyvtár gyűjtőköre kiterjedt a városra és a vármegyére vonatkozó történeti, régészeti, néprajzi, művészettörténeti és különösképpen a műveltségi állapot megismerését lehetővé tevő szakirodalomra. A 4 8 K-EMÖL Esztergom város közgyűlési jegyzőkönyve 155/1923. kgy. sz. hat. 5297/1923. tan. sz. 4 9 Csillagvizsgáló Esztergomban.= Esztergom, 1920. 141. sz. 5 0 Az ógyallai csillagvizsgáló Budapesten.= Esztergom, 1921. 92. sz. 5 1 K-EMÖL XXL Fond. 193. sz. Az Esztergom-vidéki Történelmi és Régészeti Társulat alapszabálya. 181