Esztergom Évlapjai 2009

Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923

beszállt a választási küzdelembe. A sajtó ez alkalommal is Mátéffyt támogatta. Az Osváthra nehezedő nyomás a választások időpontjához közeledve egyre csak fokozódott. „Vannak hibák - írta az Esztergom - vannak gyatraságok, vannak sokszor bűnök is, amik a világ szemei előtt örökre rejtve maradnak, ha maga a hibázó vagy bűnös nem ad alkalmat feltárásukra, ilyen alkalom a képviselőségre való törekvés is. "

1

5 A küzdelemből végül 2539 szavazattal, Osváth 1978 szavazatával szemben, most is Mátéffy került ki győztesen. Osváth levonva a tanulságot, nyugdíjazását kérte és eltávozott a városból. Társadalmi és kulturális élet a. Szabadművelődés, iskolán kívüli népművelés, népfőiskolák Az ország új közigazgatási, gazdasági, társadalmi, kulturális rendjének Trianont követő átrendezése érintette az iskolán kívüli művelődés területét is. Klebelsberg Kunó a „keresztény nemzeti gondolat" jegyében az alábbiak szerint fogalmazta meg a közművelődés feladatait: „A háború előtt szabadoktatás kora lejárt. Erősíteni és öntudatosítani kell a nemzeti érzést, de nem a jogi, hanem a kötelezettségi mozzanatok erősítésével, mert ma már a veszedelmek nem a fejedelmektől, hanem az alsó néprétegektől törnek elő. A népművelés súlypontját falura kell áttenni. A népművelésnek a szakoktatás irányába kell hatnia. Nagyobb figyelmet kell szentelni a középosztály művelődési igényeinek kielégítésére. A népművelés tartalmát a kétezer éves kereszténység, az ezeréves nemzeti érzés és a gyakorlati ismeretek megszerzése kell képezze."

1

6 Korát megelőzve, ezt a szellemiséget képviselte Padányi Andor vármegyei főtanfelügyelő elnök aláírásával a „Felhívás nemzetvédő népművelésre" című dokumentum. E szerint Esztergom vármegye területére kiterjedő munkakörrel megalakult a Nemzetvédelmi Bizottság, amely hozzálátott feladatának végrehajtásához. A felhívás a bizottság feladatait a következőkben jelölte meg: —a nemzeti öntudat felébresztése, európaiságunk tudatosítása a történelmi múlt feltárásával és megismertetésével; — a nemzeti történelemmel, a nemzeti irodalommal és a nemzetgazdasággal kapcsolatos ismeretterjesztés szervezeti feltételeinek megteremtése; — annak tudatosítása, „hogy állami létünk nemzeti jellegének és keresztén szellemének megóvása mellett, munkaerőnk ok- és célszerű növelésére bőséges munkaalkalmat, tisztességes jólétet, méltánylást és egyenlő jogokat talál és kap itt mindenki az egyeiüőkö1

5 Programbeszéd a Széchenyi téren. = Esztergom, 1922. 60. sz. 1

6 H. Sas Judit: A magyar népművelés története. Bp. 1963. Tankönyv. K. 30. 169