Esztergom Évlapjai 2009

Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923

rí tjük reményünket, hogy legközelebbi jövőben már rá fog kerülni a sor az említett kapcsolt részek fejlődésére is."

9 A város lakosságának társadalmi rétegződése megfelelt a fentebb vázolt gazdasági szerkezetnek. Az agrárnépesség többsége Szentgyörgymezőn és Esztergom úgynevezett nagyvárosi (a város egyesítése előtti szabad királyi város területe) részében lakott. Érdekes jellemzője a két településrésznek, hogy míg Szentgyörgymezőn a kisebb földtulajdonnal, addig Nagyvároson a nagyobbal rendelkezők laktak. Ennek megfelelően Szentgyörgymező falusias, Nagyváros inkább polgári jellegű értékrendet testesített meg. A Szenttamáson lakók elsősorban a Bazilika egykori építői, ezek leszármazottai valamint az egyházi uradalomban foglalkoztatott munkások voltak. A Víziváros és a Várhegy lakóit a felső klérus, valamint az egyház által foglalkoztatott humán és egyéb foglalkozású értelmiségiek adták. A Belváros a különböző városi és vármegyei vezetők és hivatalnokok, kereskedők és jobb módú iparosok lakhelyéül szolgált. Az egyesítés ellenére megmaradt az egyes településrészek zártsága, s az ott lakók szintén zárt közösséget képeztek. Az 1920 és 1922. évi nemzetgyűlési képviselőválasztások A Tanácsköztársaság bukását követően megkezdődött a felkészülés a nemzetgyűlési választásokra. Ennek egyik eleme, a destruktívnak minősített lapok terjesztése elleni fellépés volt. Az Esztergom és Vidéke arra buzdítja a város és a vármegye vezetését, hogy kövesse Cegléd példáját, mely szerint, e „város képviselőtestülete visszavonta a Pesti Napló, Az Est, Pesti Hírlap, Világ, Népszava, és a többi liberális zsidó lapnak és a többi liberális zsidó lapnak és a szocialista-kommunista szellemű lapoknak utcai elárusítására adott engedélyét. Cegléden tehát ezen túl csak olyan lapokat szabad árusítani, amelyek tisztán a keresztény és nemzeti eszme szolgálatában állnak. Cegléd városa ezen elhatározó lépéssel példát statuált és megmutatta azt az utat, melyen haladni kell.'"

1

0 Később, hivatkozással arra, hogy a vármegye területén Dömös, és Nyergesújfalu is hasonló intézkedést hozott, megállapítja: „így ez a falu! Hát Esztergom mit szól hozzá! Nálunk a kávéházak tele vannak ezekkel a lapokkal és a város utcái hemzsegnek vásárlóiktól..."

1

1 Az egyház természetes szövetségese volt a Keresztény Nemzeti Párt, amely ebben az időben Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja néven egyesült a Keresztény Szociális Gazdapárttal. így abban volt érdekelt, hogy az győzzön, és képviselőjelöltje Mátéffy Viktor belvárosi plébános jusson be a Nem9 25. év előtt.= Esztergom és Vidéke, 1920.153. sz. 1

0 Cegléd követendő példája.^ Esztergom és Vidéke, 1920. 39. sz. 1

1 Dömös és Nyergesújfalu ... = Esztergom és Vidéke, 1920. 64. sz. 167