Esztergom Évlapjai 2009

Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923

BÁRDOS ISTVÁN ESZTERGOM, ÉS ESZTERGOM VÁRMEGYE 1919-1923 Esztergom és Komárom csonka vármegyék, Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék létrejötte a. Általános helyzet A vesztett háború következményeként 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum közigazgatásilag értelmetlenné, gazdaságilag tarthatatlanná, politikailag pedig a konszolidáció egyik akadályozójává tette az ország határmenti, csonka vármegyéinek, Borsod, Gömör és Kishont, Szabolcs és Ung stb. így Esztergom és Komárom önálló vármegyeként való fenntartását is. Esztergom vármegye, mely egyébként is mindig a legkisebbek egyike volt, egyetlen járásra zsugorodott, területe 1077 km

2-ről 532 km

2-re csökkent.

1 Esztergom város lakosságát nem számítva, lélekszáma 87 651 főről 39 675 főre apadt. Ehhez jött az államhatárokon belül maradt megyeszékhely, 1920. évi népszámlálás szerinti 18 283 lakosa. Esztergom a Párkányi járás elvesztésével határvárossá vált, és ezzel megszűnt korábbi kereskedelmi pozíciója. A város és a vármegye elvesztette mezőgazdasági termelésre alkalmas területeinek nagy részét. A katolikus egyház veszteségei ennél is nagyobbak voltak. A „szeminárium úgyszólván összes birtokainak jövedelmétől elesett [...] a prímácia pedig birtokainak jövedelmezőség szerint háromnegyed részét vesztette el."

2 Komárom vármegye korábbi négy járásából kettő, 2842 km

2 területéből 1439 km

2 maradt. Lakosainak száma az 1900. évi népszámlálási adatokat figyelembe véve, 160 028 főről 102 847 főre csökkent. A Duna által kettéválasztott székhelyének, Komáromnak, a Duna bal partján fekvő történelmi városrésze, mely egyben a vármegye egyetlen városa volt, a vármegyeházzal egyetemben a határ másik oldalára került. b. A két vármegye pozícióharca A vármegyék egyesítésével kapcsolatos törvénytervezet benyújtása és a törvény megalkotása közötti időszak - mind Esztergom, mind Komárom vármegyében - érzelmi húrokat pengető, de észérveket is felvonultató közéleti viták kereszttüzében zajlott. A társadalmi, gazdasági hagyo1 Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Bp. é.n. Viktória ny. 5-6. 2 I. m. 58. 163