Esztergom Évlapjai 2009

Kora Antal: Esztergom vármegye a XIX. századi megyetérképeken

4. számú melléklet Pesti Frigyes 1864-ben, körlevél formájában összegyűjtötte a települések jegyzőitől a helységre vonatkozó adatokat, ezekből a térképeken szereplő esztergomi járás falvairól a legfontosabbakat közlöm, eredeti helyesírási és aláhúzásokkal jelölt formájukban: Bajna - „...Miután az elpusztított Sárás lakói hely őket igen sok viszontagságok és bajok közt kéntelenek voltak odahagyni, e' községnek Bajna nevezetet adtak." Bajóth - „Imre király 1202-iki levelében Belvitth - II. András 1221, midőn Bajoth Korlát

h fia Benedek vezér neje Toth

a nevű úrnőnek ajándékoztatik." Csév - „Régente Nagy aztán Boldog Csévnek neveztetik, (pecséten is így szerepelt) 1824-ben 3 kő oszlopot szántottak ki - amelyek római mérföldkövek voltak, „néhány évvel ezelőtt patakmalma is volt, jelenleg azonban csak romjai állnak fönn, mivel vizét a szomjúhozó homokos föld nyelte el." Csima - (Bajna melletti elpusztult falu templomrommal) „Csimai tó mellék, ezek előtt e dűllő mellett tó vala, de már lecsapolva van jelenleg. Csima - az úgynevezett kálvária hegyről neveztetik,, Csolnok - „1271-es oklevélben Csonok. - Draskovics őméltósága a Királyi Törvényszék ez időtájt igazgatója németeket telepített be. (1750 körül)" Domonkos - „A Bajnára vezető úton túl keletnek fekszik a bajóthi határhoz tartozó, de most a primási uradalom tulajdonát képező Domonkos az ő szántóföldjeivel." Epöl - „régente Epörnek - Eppelnek is íratott. - regélik azonban, hogy az ős lakók midőn ide telepedtek volna, a' keresztül utazók e' hely nevét kérdezték, mire azon válszat nyerték, hogy biz ez Eb-hely - s innen neveztetik volna el Epöl-nek." Kesztölc - régen Gesticz és Kosztelecz néven szerepelt Kirva - [ma Máriahalom]- nevét „az erdőkben állott Római erőd romjaiból kiásott Kriw névvel bevésett kő adta - lakói Baden-Würtenbergből és Schwarzwald környékéről, velük a falusi fa órák is jöttek, népesítetett." Leányvár - „Itt klastrom létezett és Ulmodvárnak nevezteték" Maróth P. - (Puszta Maróth - Bajóth déli határán) - „s itt következik még csak a Dobozi Mihály haláláról és a törökkel vívott nagy csatáról nevezetessé vált Puszta Maróth." (Valóban itt zajlott le 1526 őszén az a nagy csata, amelyben a mohácsi csata után a törökök utolérték a menekülőket, és több mint 20 000 embert öltek meg. A névazonosság miatt a néphit és sok későbbi feljegyzés is az eseményt Pilismarót helyszínre teszi, tévesen.) Mogyorós - „ A budai apácák kis falucskája." Nagy Sáp - „A község olyan régi, hogy erdetét kipuhatolni nem lehet. 125