Esztergom Évlapjai 2009

Kora Antal: Esztergom vármegye a XIX. századi megyetérképeken

Téglagyár: Nyergesújfalu, Esztergomi téglagyár, Régi téglagyár (Dorog-Eszt. k.); Malom: Vezér malom (Dorog-Eszt. köz.), Műmalom (Piszke mellett); Kiírással jelölt Puszták: Körtvélyes, Klastrom, Zsidódi, Sátorkő, Kenyérmező, Cigány, Kis Csévi, Nagy Kablás, Öri Sáp, Szarkási, Cservölgy, Puszta Maróth, Kis Rét, Domonkos, Hantosi, A. Vadacs, F .Vadacs, Bikol, Gyűrűs Majorok: Újmajor, Kerek domb major, Scheller hof Csárdák: Basaharci csárda, Tetű csárda Hegység: Gerecse (633), Vaskapu (404) Vizek: Zsidódi patak, Ürge árok, Római cs. (Szent Kereszt alatt) Jellel jelöltek: Kőfejtők: Piszke alatt (3), Dömös mellett (2) Mogyorós alatt (1) A helységekhez és a térképjelekhez fűzött magyarázatok A térképjelek megegyeznek az előbbi táblázat jeleivel. A Korabinszky Atlasz Párkányt és Bátorkeszit vásárvárosként tünteti fel. (5. sz. melléklet) Bátorkeszi a XVII. században a róla elnevezett járás központja volt. Nevével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Gönczy—Koguwitz Atlasz szerint, a táblázatban nem gépelési hiba a Bátorkesz név. (i-nélkül). A XIX. század végén elterjedt ennek a végződésnek ez a használata, pl. a korabeli vízügyi térképen Dunakeszi is Dunakesz néven szerepel. Az Atlasz Kicsindet, mint szlovák nemzetiségű falut, Bars megyei településként tünteti fel. A Görög—Kerekes Atlasz a falvakon kívül az alábbi földrajzi neveket használja: Puszták: P. Miko, Tata P. P. Arad, P. Karva, P. Csenke Kiírással jelölt: Magazinomok (Raktárak) Mocs mellett, 117