Esztergom Évlapjai 2009
Kora Antal: Esztergom vármegye a XIX. századi megyetérképeken
a térképkészítés tudományos alapjait, és ő kezdett el először megyetérképeket készíteni. Esztergom vármegye részletes bemutatása Az első, 153x215 mm lapméretű, Magyarország megyéit ábrázoló atlaszt (Erdély nélkül) Korabinszky János Mátyás (1740-1811) adta ki 1804-ben Bécsben: „Atlas Regni Hungáriáé Portatilis..." címen. A német nyelvű Atlasz 46 megyét és 8 táj-egységet mutat be. A térképlapok a környező megyék nagy részét is ábrázolják, Garamszentbenedektől Székesfehérvárig, illetve Komáromtól Pestig. Esztergom megye területe csak a térképlap 1/10-ed részét foglalja el. A térképlap alsó részén Bicske alatt egy téglalapalakú keretben Buda Duna felőli oldalnézetének metszetét látjuk (Prospect von Ofen) 1-7. számmal jelölve a fontosabb épületeket, s ezeknek a német elnevezését felsorolja a metszet alatt. Az Atlasznak csak ezen a térképlapján szerepel rajz. Ez a korabeli Magyarország legnagyobb űrtartalmú hordóját, az Eszterházy uradalom baji pincészete számára, 1803-ban készült 760 hektós hordót ábrázolja. A térkép nem tüntet fel a járásokat, nem jelöli az utakat, vízrajzi vonatkozásban is csak a Dunát és a Garamot ábrázolja, (amely keleten megyehatár) s a párkányi járásban egy patakot jelöl keresztirányban, amely Musla (Muzsla) fölött folyik a Dunába, és Libád (Libád) alatt egy nagy tóvá duzzad. Hegyrajzi jelölése is igen kezdetleges, Esztergom és Dorog között ábrázol madártávlatilag három „hegyet" s a megye felső csúcsánál szétszórtan 7 kúpot. A térképjelek közül a postakocsi állomás jelet alkalmazza Dorog, Neudorf (Nyergesújfalu), és Kéménd falvak mellett. Esztergom megyénél a városjel tornyain jelöli a négy vallást, a falvak esetében azok kör alakú jele fölé rajzolja az ott működő felekezetek jelét. Valószínűsíthetően a metsző munkájának hiányossága, hogy négy településnél lemaradt a nemzetiséget jelölő jel. A megyetérképek készítői közül Görög Demeter (1760-1833) 1798-tól jelentetett meg megyetérképeket, sorszámozva, hogy ebből egy atlaszt lehessen összeállítani. Kerekes Sámuellel, a Theresianum magyar tanárával az összegyűjtött térképeket magyar feliratokkal, helységnevekkel látták el, és egységes méretűre kicsinyítették. Tervük, a Magyar Atlas kiadása (52 megye és a kerületek), csak részben valósult meg. 1805-ig 35 vármegye térképét jelentetik meg, majd átadják a teljes anyagot Márton Józsefnek, aki továbbra is laponként adja ki a már megjelent, később pedig a még hiányzó térképeket. A teljes Magyar Átlás kiadása 181 l-re tehető. A Görög—Kerekes Atlas 8. oldalán találjuk Esztergom megye térképét a megye címerével. (2. számú melléklet) A térképlap dupla keretezésű, a belső 113