Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: Esztergom, a Magyar Sión

érsek gazdagságáról, sok száz udvari katonájáról és zsoldosairól számadáskönyve tesz bizonyságot udvarában.

1

8 A Mohácsi csata előtti évek utolsó nagy építkezése Bakócz Tamás /14971521/ érsekhez, a konstantinápolyi pátriárkái cím viselőjéhez fűződik, aki székesegyházát a reneszánsz építészet egyik fennmaradt, temetkezési helyéül megjelölt, remekművű kápolnával bővítette.

1

9 Bár a székesegyház liturgiájában az egyházzene kezdettől fogva jelen volt, mégis bizonyíthatóan a XIV. század szolgál biztos adattal. A székesegyházi orgonát éppen Bakócz Tamás cserélte újra és az ének- és zenekart is újjászervezte.

2

0 II. Gyula pápa halála után 1513-ban indult a pápaválasztáson, ahol a gyászszertartást ő végezte, de pápává X. Leót választották meg. Rómából az érsek magával hozta a keresztes hadjáratot meghirdető pápai bullát. A meghirdetett keresztes hadjárat a szerencsétlen Dózsa-féle parasztháborúba torkollott. A XIV. század óta fenyegetően közeledő török hadak 1526-ban a mohácsi csatában vereséget mértek a magyar seregre. A csatában sok főpap jelen volt, többek között a sárospataki iskolában végzett nagy műveltségű, de világias főpap is, Szálkái László esztergomi érsek /1524-26/, aki a csatában életét áldozta a pogánynak számító törökkel szemben. Csatába indulása előtt beleegyezett, hogy a háború költségeire az egyház arany és ezüstkincs készletén felül Szent Gellért ezüstkoporsóját is kölcsönként átadja II. Lajos királynak.

2

1 Új központok kiépítése Esztergomot a törökök nagy áldozatok árán, árulással foglalták el 1543. augusztus 9-én.

2

2 Az érsekség, a székeskáptalan a prépostságokkal együtt a főegyházmegye védettebb városába, Nagyszombatba /ma Trnava Szlovákia/, tette át székhelyét, így Esztergom és a Magyar Sión története külön szálon fut, hiszen a Magyar Sión fellegvára Nagyszombat, illetve Pozsony/ma Bratislava, Szlovákia/ lett 1819-ig. Esztergom török szandzsák központtá vált.

2

3 A várost 1594-ben sikerült visszavenni Pálffy Miklós főkapitánysága alatt és ott találjuk Balassa Bálint 1

8 Nyáry Albert: A modenai Hyppolit kódexek. In: Századok III/1870. passim, V/1870passim, VII/1874. passim. ennek alapján az érsekség gazdálkodásáról cf. Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Bp. 1981.114-238. 1

9 cf. Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna. /Bp./ 1955. 2

0 Zolnay László: A középkori Esztergom. Bp. 1983.195. 2

1 Oklevél kiadva Török II. 97. 2

2 Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézre. Esztergom 1898.53., Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom 1900.24. 2

3 Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943. 104